A Google mindenki barátja - hogyan tudnánk élni nélküle?

Élet a technikai vívmányok nélkül

Az eNET 2014 februárjában végzett kutatást a 18 év feletti rendszeresen internetező lakosság körében a digitális életmódról, melyben többek között megvizsgálta, hogy mik azok az eszközök, amelyekről a legnehezebb lenne lemondani. A legerősebb kötődés az internet iránt mutatkozott, a rendszeresen internetező felnőttek közel fele (47%) nem tudna élni anélkül. Rangsorban utána a mobiltelefon következik, amitől szintén nagyon nehezen válnának meg, 36% pedig nem is tudja elképzelni az életét a mobilja nélkül. A televízió szintén meghatározó szerepet játszik az életünkben, de a felnőtt netezőknek már csak a negyede (26%) mondja azt, hogy nem tudna élni nélküle.

1. ábra Kötődés a technológiai vívmányokhoz

Forrás: eNet

Az asztali számítógép a viszonylag előkelőnek számító negyedik helyet érte el a rangsorban megelőzve ezzel az okostelefont, a hordozható számítógépet vagy éppen a táblagépet. Ennek részben az a magyarázata, hogy kevesebben rendelkeznek az utóbbi eszközökkel, így értelemszerűen szorosabb kötődés is kevesebbeknél alakulhatott ki.

Mennyit ülünk a képernyők előtt?

Az internethez és a televízióhoz való kötöttséget jól szemléleti, hogy a rendszeresen internetező felnőttek mennyi időt töltenek egy nap ezekkel a tevékenységekkel saját bevallásuk szerint. Ugyan hétköznapokon 34% csak legfeljebb két órát tölt aktívan interneten, hétvégén azonban megnő azok aránya, akik hosszabb időt töltenek ilyen elfoglaltsággal.

2. ábra Internetezéssel és tévénézéssel eltöltött idő

Forrás: eNet

A tévénézés esetén a hétvége hatása még erőteljesebben megmutatkozik, komoly eltolódás érzékelhető a hosszabb ideig tévézők javára. Miközben hétköznap a többség (54%) maximum két órát néz tévét, addig hétvégén ugyanez csak 34 százalékra igaz, ezzel együtt pedig közel duplázódik azok aránya, akik akár 5-6 órát is eltöltenek tévénézéssel (9 százalékról 19 százalékra nő).

A Google a barátod

A mindennapi életünk internettel való összefonódását jól jelzi, hogy számtalan tevékenységet részben vagy szinte teljes egészében online végzünk.

3. ábra Online vagy offline végzett tevékenységek

Forrás: eNet

Az információkeresés, a levelezés, a hírek olvasása, az útvonaltervezés és az időjárás-előrejelzés megtekintése azok a tevékenységek, amelyeket a rendszeresen internetező felnőttek már inkább csak online, mintsem offline végeznek. Ezek mellett nagy számban megtalálhatók azok a feladatok, amiket mondhatni fele-fele arányban online és offline is intéznek. Ilyen például a bankolás, ügyintézés, utazás foglalása vagy éppen a zenehallgatás. Akadnak azonban olyan tevékenységek is, melyek inkább megmaradtak az offline közegben, mint például a rádióhallgatás, ételrendelés vagy a társkeresés. 

Tévénézés szinte kizárólag televízión

A televízió azon technikai vívmányok egyike, amelytől a legnehezebben tudnának megválni a rendszeresen internetező felnőttek. A tévénézési szokások viszonylag konzervatívnak tekinthetők abból a szempontból, hogy ugyan számos eszközön lenne lehetőség tévéadást nézni, azonban ezeket csak kevesen használják ki. Míg a többség (65%) kizárólag televízión nézi a tévéadást, addig a számítógépen való tévénézéssel már csak 4%, okostelefonon és táblagépen való tévénézéssel pedig csak 2-2% esetében találkozhatunk.

Az internethez való hozzáférés alapvető emberi jog?

A kutatás vizsgálta az internettel kapcsolatos attitűdöket is: a rendszeresen internetezők 57 százaléka teljesen egyetértett azzal, hogy az internet segít naprakésznek lenni, 50% pedig azzal, hogy könnyebbé teszi az életet. Mindezek után nem meglepő módon 40% teljesen egyetértett azzal, hogy az internethez való hozzáférésnek alapvető emberi jognak kellene lennie. A fenti három állítás volt az, amellyel a leginkább azonosulni tudtak a rendszeresen internetező felnőttek, továbbá harmaduk részben az internet azon képességével is egyetértett, hogy az segít megszüntetni a társadalmi egyenlőtlenségeket.