Egy friss kutatás szerint átlagosan közel százezer forintot kereshetnénk fölösleges dolgaink eladásával. Elsősorban ruházati cikkeket, kütyüket, könyveket és játékokat halmozunk föl az évek során, hisz biztosan jók lesznek még valamire.

Tavaly 3,7 millió ember játszik valamilyen típusú videojátékkal hazánkban, ez a 18 és 65 év közötti népesség 58 százaléka. A piac mérete – beleszámítva a videojáték vásárlást, a hardvervásárlást és az in-game költést - pedig meghaladta az évi 28 milliárd forintos forgalmat, derül ki az eNET Internetkutató videojáték-kutatásából.

A technológia fejlődése töretlenül halad előre, megkönnyítve az emberek hétköznapjait. De vajon milyen változásokat okoz ez az életünkben? A netezők 82 százalékát foglalkoztatják ilyen és ehhez hasonló kérdések már most.

Hazánkban okostelefont 4,7 millióan, a felnőtt magyar internetezők 85 százaléka használ. Közülük több mint 3,7 millióan szoktak készülékükön mobilinternetezni is. Netből azonban sosem elég, különösen nem az okostelefonosok által leginkább kedvelt közösségi média, kommunikációs és navigációs appok használata esetén.

Nem egyszerű motiválni a fiatalabb generációt az irodában, kiváltképp, ha rutinmunkákról van szó. Egy kis játékosság azonban nem csak a dolgozók motivációját dobja meg, de segít abban is, hogy élvezettel és hatékonyabban dolgozzanak. Hogyan játékosíthatom a munkahelyem? Mivel motiválhatom a játékosokat, és hogyan alkalmazható ez a gyakorlatban? Pintér Róbertet, az eNET kutatásvezetőjét kérdeztük.

Ma már elmondható, hogy minden családban akad egy játékos személyiség, aki hol több, hol kevesebb időt tölt videojátékokkal: csak ma Magyarországon tízből hat ember játszik napi szinten valamivel. Mit tehet a szülő, ha a virtuális tér beszippantja a gyereket? Hogyan szabályozzuk, tiltsuk-e egyáltalán ezt a szórakozási módot? Az aggódó szülők nevében eNET kutatásvezetőjét, Pintér Róbertet faggattuk.

A folyamatos online jelenlétnek köszönhetően ma már nincs éles határ a munka és a privát életünk között: a munkahelyünkről is folyamatosan tarthatjuk a kapcsolatot a szeretteinkkel, miközben a kollégák is bármikor elérnek. A magyar okostelefon-felhasználók ráadásul valósággal függők, háromnegyedük bármikor rendelkezésre áll a főnökének, ha cserébe az irodában is használhatja a telefonját. De mit nyomkodunk rajta ennyit?

Ez a mobilnet terjedésének is kedvez, ma több mint 2,5 millió magyar függ a világhálón a telefonjával.

273 milliárd forintos online forgalom, 6 ezer működő magyar webáruház - mindez csupán két kiragadott adat a magyar e-kereskedelem alakulásáról. Kétségtelen, az internetes vásárlásban mérföldkőnek számít majd az idei év, hiszen egyre többen, egyre többet költünk az interneten. Infografika az online kereskedelemről.

Bár az Internet of Things napjaink egyik legtöbbet emlegetett kifejezése, sokan még mindig nem tudják pontosan, mit is takar valójában. Ez a felnőtt magyar netezőkre is igaz: egy részük a kifejezést ugyan ismeri, de a jelentését már nem; másik részük pedig a konkrét megoldásokkal tisztában van, de még nem tudja ezeket a fogalomhoz kötni.

Egy friss felmérés szerint a felnőtt magyar internetezők több mint kétharmada inkább lemondana egy hónapra a tévénézésről, de az internet-hozzáférést nem tudná nélkülözni. Folyamatosan nő az internetezéssel eltöltött idő, és ehhez már az okostelefon-tulajdonosok 70 százaléka telefonját is napi szinten használja.