A tévét lekapcsolnánk, de a netet semmiért nem adnánk - így internetezünk mi

Egyre többet netezünk

Az eNET 2015. április vége és május eleje között végzett online kutatása alapján a rendszeresen internetező nagyvárosiak több mint fele, a kisebb településeken élőknek viszont csupán 41%-a használja több mint tíz éve a netet. Mára azonban a két csoport internethasználatának gyakorisága kiegyenlítettebbé vált: jelenleg a felnőtt magyar netezők 87%-a, ezen belül a nagyvárosiak 89%-a, a kisebb településeken élőknek pedig 86%-a naponta többször netezik. Az internethasználat többé már nem nagyvárosi kiváltság, hanem a település jellegétől függetlenül a mindennapi rutin része.

Forrás: enet

A nagyvárosiak és a kisebb településeken élők egyaránt otthon neteznek a legnagyobb arányban, és közel felük jellemzően az esti órákban teszi ezt. A munkahelyen/iskolában és az utazás közben történő internethasználat azonban jóval gyakoribb a nagyvárosiak körében (60%, illetve 45%), mint a kisebb települések lakói között (51% és 34%).

A munkahelyi használat során jelentkező különbség az eltérő jellegű munkavégzésből adódhat, hiszen aki nem számítógépen dolgozik, annak az internethasználatra is korlátozottabbak a lehetőségei munka közben. Az utazás során történő netezésnek pedig a mobilinternet-hozzáférés szab határt, ami a kisebb települések lakói körében még kevésbé gyakori.

Miért olyan fontos a net?

Az internet életükben játszott szerepét tekintve a válaszadók véleménye egyöntetű: ha nem lenne internetük, alapvetően nehezebb lenne megszervezniük életüket. Ez főként az információszerzés, a kapcsolattartás, az ügyintézés, és a munka/tanulás terén okozna számukra jelentős problémát, ami miatt „minden lelassulna”, így teljesen át kellene alakítaniuk a mindennapi teendőiket.

Úton a mobilitás felé

Az internetezésre alkalmas eszközök tekintetében az asztali számítógéppel rendelkezők aránya a kisebb, a laptop tulajdonosok aránya a nagyobb településeken élő netezők körében magasabb. Okostelefon esetében viszont csekély a különbség köztük: a nagyvárosiak 65%-a, kisebb településeken élőknek pedig 62%-a rendelkezik vele, és egyaránt közel 70%-uk használja készülékét napi szinten internetezésre (is). Bár mobil eszközök és infrastruktúra tekintetében egyelőre a kisebb településeken élők lehetőségei valamivel korlátozottabbak, várhatóan ez a lemaradás is tovább csökken majd.

A lakóhely jellegétől függetlenül a válaszadók 99%-a rendelkezik otthoni internet-hozzáféréssel. Mobilinternetet a nagyvárosaik fele, de a kisebb településeken élőknek is 43%-a használ.

Az otthoni internetszolgáltatása mindkét csoport túlnyomó többségének korlátlan, amit jellemzően wifi routerrel használnak. Így ha mobilnet tekintetében a kisebb települések lakói még valamelyest le is vannak maradva, az otthoni internetet már ők is több eszközön megosztva használják. Innen pedig már csak egy lépés annak az igénye, hogy a netezés a lakás falait is átlépje, és a mobilnet révén bárhol és bármikor lehetővé váljon.

Akár otthoni, akár mobilnet, a megbízhatóság és a jó ár-érték arány a lényeg

Az otthoni és a mobilinternet-szolgáltatással szembeni fő elvárások megítélése egyöntetű a válaszadók körében: a leglényegesebb a szolgáltatás megbízható működése és a jó ár-érték aránya. Mindkét szempont 4,5 fölötti értékelést ért el egy ötfokú skálán.

Településtípustól függetlenül a felnőtt netezők valamivel több mint harmada váltott már otthoni internetszolgáltatót, ennek fő okai is megegyeztek: kedvezőbb ajánlatot kaptak egy másik szolgáltatótól, nem voltak elégedettek a szolgáltatás árával, illetve problémák voltak annak minőségével.

És mit csinálunk a neten?

Az eNET friss felmérése szerint az interneten leggyakrabban végzett tevékenységek közül egyértelműen az információkeresés, a böngészés, és a levelezés a legjellemzőbb.

Bár a tevékenységek sorrendjében nincs lényeges különbség a település jellege szerint, azonban mindegyiket nagyobb arányban említették a nagyvárosiak, mint a kisebb településeken élők. Ugyanakkor a közösségi oldalak látogatása esetében minimális az eltérés köztük, ami arra utal, hogy ennek a felületnek jelentős szerepe van a digitális szakadék csökkenésében.

A Facebook mindenhol verhetetlen

Közösségi oldalak tekintetében a Facebook mindent visz: a nagyvárosiak 82%-a, a kisebb településeken élő internetezőknek pedig 85%-a napi szinten látogatja. A többi közösségi oldal látogatottsága messze elmarad mögötte.

A Facebookon a lakóhely típusától függetlenül a válaszadóknak több mint kétharmada szokott legalább heti rendszerességgel megosztásokat, hozzászólásokat lájkolni, valamint csetelni. A képek és cikkek megosztása, illetve a kommentek írása a kisebb településeken élők körében népszerűbb, mint a nagyvárosiakéban, előbbi csoportnak közel a fele, míg a nagyvárosiaknak csupán a harmada szokta legalább hetente végezni ezeket a tevékenységeket. Facebookos aktivitás kérdésében tehát a kisebb települések lakói már nem csak utolérték, de meg is előzték a nagyvárosiakat.

Internet határok nélkül

A felnőtt magyar internetezők többsége számára a net nélkülözhetetlenné vált: egyre többen, és egyre több időt töltenek vele, és nem csak otthon, hanem a munkában/iskolában és utazás közben egyaránt. Míg korábban a világhálóhoz való hozzáférésben jelentős eltérések voltak a nagyvárosokban és a kisebb településeken élők lehetőségei közt, addig mára az internet nagyvárosi jellege eltűnőben van. A két csoport igényei és használati szokásai folyamatosan közelednek egymáshoz, ezáltal bővítve azok táborát, akik úgy gondolják: „internet nélkül megállna az élet”.