A Népszabadság szerdai száma szerint a 112-ről 137 forintra emelt egységárat annak a szolgáltatónak kell megfizetnie, amelyik a csekket kinyomtatja, és akinek a számláján jóváírják a fogyasztók, ügyfelek által befizetett készpénzt.
A szolgáltatók e többletköltséget nem számolhatják fel a fogyasztóknak, ezt tiltják ugyanis a törvények. Egy átlagos távközlési szolgáltatónál pár százmillió forintot jelent az emelés, a piacvezető Magyar Telekomnál, vagy éppen egy áram- és gázszolgáltatónál azonban milliárdokra is rúghat.
"A költségek jövő évi változása"
A Magyar Posta a lap megkeresésére közölte: a költségek jövő évi változása miatt kénytelen ennyivel emelni a szolgáltatás árát, de az új tarifákat kizárólag a 2013-tól felmerülő pluszköltségek határozzák meg, ez nem jelent a társaság számára extra bevételt. A posta éves árbevételének 15-16 százaléka származik a sárgacsekk-forgalomból.
A tranzakciós illeték általános mértékét november 20-án emelte 2 ezrelékre az Országgyűlés - ez vonatkozik a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetésre, magyarán a sárga csekkekre is. A készpénzfelvétel általános mértéke ugyanakkor 3 ezrelék.
Ki fizet a végén?
A Népszabadság összeállítása szerint a szolgáltató cégek nem háríthatják az ügyfelekre az adó- és költségnövekedést, a Posta ezt megteheti az ügyfeleivel – melyek történetesen pont azok a cégek, akiknek az áthárítást törvényileg megtiltották.
Egy átlagos távközlési szolgáltatónál néhány százmillió forintot jelent az említett emelés, a piacvezető Magyar Telekomnál, vagy épp egy áram- és gázszolgáltatónál milliárdokra is rúghat. Novemberben fogadta el a parlament a Hírközlési Törvény azon módosítását, amely megtiltja, hogy a sárga csekkek költségeit a cégek a fogyasztókra hárítsák. Nyáron a közműcégekkel szemben vezették be a korlátozást.
A sárga csekkek országa
Az MNB 2011. novemberében publikált felmérése szerint ugyanis a háztartások 90 százaléka ad fel havonta legalább egy sárga csekket, átlagosan pedig egy háztartás havonta 4,7 ilyen tranzakciót hajt végre. Az esetek közel felében, 48 százalékában közműdíjak fizetésére, további 22 százalékában pedig távközlési díjak fizetésére használják ezt a fizetési módot.
Tavalyhoz képest az uniós GDP 1,5 százalékot nőtt, szemben a magyar 0,2 százalékos növekedéssel. Negyedéves alapon az EU gazdasága sem bővült nagyot. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
