A rezsitartozás is lehet közpénz: végéhez közelít egy sokéves ügy

Korábbi cikkünkben ismertettük az elérhető legfrissebb statisztikákat, miszerint a 30 napon túl lejárt közmű-tartozások összege 50 milliárd forint felett van Magyarországon, a rezsidíjat több mint egymillió ember nem fizeti időben, miközben a szolgáltatást igénybe veszi. Ez igen nagy szám; annak érdekében, hogy a teljes rendszer fenntartását és biztonságos működését ne veszélyeztessék a nemfizetők, a jogszabályok pontosan meghatározzák a szolgáltatók lehetőségeit arra, hogy hogyan hajtsák be kintlévőségeiket. Aki megcsúszik a fizetéssel, kérhet könnyítést vagy részletfizetést, aki viszont nem tud vagy nem akar megegyezni szolgáltatójával, az jogi procedúrára és végrehajtásra, illetve a szolgáltatás korlátozására számíthat.

Van példa arra is, hogy egy szolgáltató nem él a korlátozás lehetőségével, ám a közpénzzel gazdálkodó társaságok sem lehetnek lovagiasak a végtelenségig a szándékosan nem fizetőkkel szemben. A fővárosban például az egyik közszolgáltató több éve küzd egy kisebb falunyi lakópark lakóközösségével, amelyik gyakorlatilag a megépülésétől számítva nem fizet megfelelően a szolgáltatásokért. A FŐTÁV-Kiserőmű Kft. (korábbi neve: Csepeli Hőszolgáltató Kft.) 2008. július 21-én kötött közüzemi szerződést a Rákóczi Liget Társasházzal, melyben vállalta a társasházban található 481 lakás és 26 üzlet fűtését, használatimelegvíz-ellátását valamint hűtését.

A cég azóta is folyamatosan biztosítja szolgáltatásait a társasház részére, amely azonban nem sokkal a szerződés megkötése után már nem fizette meg a szolgáltatások teljes ellenértékét, késedelembe esett, ennek következtében jelentős összegű tartozása keletkezett. Mivel a FŐTÁV-Kiserőmű köztulajdonban álló cég, hosszú távon nem finanszírozhatják közpénzből egy társasház részére nyújtott szolgáltatásokat, ezért 2010-ben fizetési meghagyás kibocsátását kérte a társasházzal szemben, és az eljárás perré alakult.

A Fővárosi Törvényszék 2012-ben helyt adott a FŐTÁV-Kiserőmű keresetének, jogosnak ítélve ezzel a társasház tartozását. A Fővárosi Ítélőtábla azonban 2014-ben hatályon kívül helyezte az ítéletet és a per újratárgyalását rendelte el.

A megismételt eljárásban a Fővárosi Törvényszék a 2016. október 10-én meghozott ítéletében kötelezte a Társasházat, hogy 15 napon belül fizessen meg a FŐTÁV-Kiserőműnek 95,5 millió forintot. Az ítélet ellen a társasház fellebbezett, a másodfokú tárgyalás a közeljövőben várható.

A per 6 éve tart, a társasház díjtartozása eközben is tovább emelkedett, a szolgáltató azonban nem élt azzal a törvényes jogával, hogy a szolgáltatásokat korlátozza, szüneteltesse, hanem továbbra is magas színvonalon biztosította a fűtési, a használati melegvíz és a hűtési szolgáltatásokat – abban bízva, hogy a társasház rendezi a hátralékát. A lakóközösség több alkalommal is megígérte, hogy az adósságállományt adott szint alá csökkenti, ezt azonban nem sikerült betartaniuk.

A feleknek időközben nem sikerült egymás közt megállapodniuk: a társasház tett ugyan ajánlatot a szolgáltatónak, ám akkora kedvezményt szerettek volna elérni, amit a szolgáltató, mint közvagyonnal felelősen gazdálkodó társaság nem tudott elfogadni, hiába törekedett a megegyezésre. A FŐTÁV-Kiserőmű 2016 végén két részletfizetési megoldást ajánlott, ezt azonban a társasház utasította el. A tárgyalások itt el is akadtak, a társasház eldöntötte, hogy megvárja a másodfokú ítélet megszületését és az abban foglaltak szerint jár el. Ezzel gyakorlatilag meghiúsult egy esetleges megállapodás esélye, - így a szolgáltató sem tehet mást, mint a másodfokú ítélet eredményére vár, és felkészül annak végrehajtására.