|
| Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt. munkatársai lomtalanítanak Budapesten, a XIII. kerületben 2015. március 17-én. MTI Fotó: Balaton József |
Az elmúlt hat évben jelentősen csökkent a városban élő felnőtt magyar lakosság érdeklődése és érzékenysége a helyi, valamint a globális fenntarthatósági problémák iránt - derül ki a WWF Magyarország szeptemberi közvélemény-kutatásából.
A válaszok alapján továbbra is az ivóvizek és a természet védelme érdekli leginkább a 18 és 59 év közöttieket, de a klímaváltozásért kevesebben aggódnak, mint 2010-ben - olvasható a Természetvédelmi Világalap idén 25 éves magyar szervezete MTI-hez elküldött közleményében, amely szerint még inkább elgondolkodtató a helyzet, ha a válaszadókat környezettudatossági szemszögből elkülönítik.
A lakosság jelentős része, 42 százaléka ugyanis csupán mérsékelt érdeklődést mutat a fenntartható fejlődés iránt, és szociális érzékenysége is alacsony. Ehhez képest a lakosság alig 16 százaléka vallja, hogy aktívan foglalkoztatja a természet- és környezetvédelem, és mutat jelentősebb szociális érzékenységet.
Az állatvédelem iránt további 21 százalék érdeklődik, a fennmaradó 21 százalékot viszont hidegen hagyják a zöld témák.
Ahol talán van remény
A WWF Magyarország szerint bizakodásra adhat okot, hogy 2010-hez képest a lakosság ma inkább fogékony a mindennapi rutinba könnyen illeszthető környezettudatos tettekre - ilyen például a takarékoskodás a vízzel, vagy az újrahasznosítás -, és emelkedett a hajlandóság a helyi előállítású termékek előnyben részesítésére is. Ugyanakkor a civil szervezetek támogatása, valamint az úgy nevezett méltányos kereskedelemből (Fair trade) származó termékek iránti érdeklődés továbbra is alacsony.
Szigorúbb szabályok vonatkozhatnak a gyártókra is. 
