Személyes döntéseink meghatározzák egészségi állapotunkat
A WHO adatai szerint a krónikus, nem fertőző betegségek világszerte éves szinten az összes haláleset közel 70 százalékáért felelősek. A halálozások 46 százalékát szív- és érrendszeri betegségek, 22 százalékát rosszindulatú daganatok okozzák, de előkelő helyen van ebben a szomorú statisztikában a cukorbetegség is. A fentiek leginkább négy életmódtényezőhöz kapcsolódnak: a helytelen táplálkozáshoz, a mozgásszegény (inaktív) életmódhoz, a dohányzáshoz, valamint a túlzott alkoholfogyasztáshoz. Önmagában a táplálkozás jelentősége is szinte felmérhetetlen: a krónikus betegségek akár háromnegyede az egészségtelen étrendhez köthető! Az tehát nem mindig igaz, hogy rajtunk múlik, egészségesek vagyunk-e, ám az esetek döntő többségében mégis a személyes döntéseink sora vezetett ahhoz az egészségi állapothoz, amelyet adott esetben már súlyos problémaként érzékelünk.
Az ártalomcsökkentés nem fekete vagy fehér
Szintén a döntéseink, életmód-választásaink súlyát mutatja, hogy akik hetente legalább 2,5 órát mozognak, átlagosan 4,2 évvel élnek tovább. Az ártalomcsökkentés ebben az összefüggésben nem csak azt jelentheti, hogy nem teszek meg valamit, ami tudományos bizonyítékokkal alátámasztottan árt az egészségnek – azaz elhagyom például a cigarettázást –, hanem azt is, hogy olyan változtatásokat iktatok be az életrendembe, amelyek szintén bizonyított módon csökkentik a krónikus betegségek kialakulásának kockázatát. Ma már a dohányzáshoz kapcsolódó ártalomcsökkentés is széles skálán mozog. A skála egyik végén ott a cigarettázás, ha nem teszek semmit, az a legártalmasabb az egészségre nézve. A másik véglet, ha az ártalmat teljes mértékben kiküszöböljük vagyis nem is dohányzunk, vagy ha dohányzuk, akkor abbahagyjuk. Ez a lehető legjobb, amit tehetünk az egészségünk érdekében. Azonban az ártalmcsökkentésnek az csak az egyik – a legjobb – lehetséges módja, hogy teljesen megszüntetjük az ártalmat, de ha nem tudjuk teljesen megszüntetni, akkor is van lehetőség csökkenteni!
Tájékozódj a kockázati skáláról
Nézzünk egy gyakorlati példát: idehaza az infarktus miatti invazív beavatkozások után az első pár napban a pácienseknek ugyanazok a túlélési esélyeik, mint például az egyik legfejlettebb egészségügyi ellátást nyújtó Svédországban, ám az első év végére minden negyedik beteget elveszítjük, ami már sokkal rosszabb arány a svédekénél. A különbség magyarázata nem a gyógyító eljárásokban, hanem az életmódban rejlik: a skandináv országban sokkal nagyobb a szerepe az életmód megváltoztatásának.
Az országban egyre több helyen – Budapesten eddig a Hárshegyen, a Normafán és az újpesti Farkaserdőben, Budapesten kívül pedig például Veresegyházán, Miskolcon és Kékestetőn –, sőt immár az országhatárokon túl is kialakított egészségügyi tanösvények köré szerveződő rehabilitációs kezdeményezések népszerűsége és mérhető eredményessége egyértelműen bizonyítja az egyéni döntések szerepét az egészség megőrzésében és visszaszerzésében.
Egy közelmúltbeli hazai kutatás szerint a magyarok közel egynegyede dohányzik. A megkérdezettek több mint fele tisztában van vele, hogy lehet égés és füst nélkül dohányozni. Tízből négyen ugyanakkor nem tudják, hogy az új típusú dohány és nikotintermékek (például: hevített dohánytermékek, e-cigaretta, nikotinpárna) használata során nincs égés. Mivel nem történik égés, nincs füst és hamu sem, ezért jócskán csökkenthetők ezen technológiákkal a dohányzás okozta ártalmak. A cigarettához képest akár 70-95 százalékkal is kevesebb károsanyag keletkezhet. Tehát a két véglet között – vagy cigarettázom, vagy nem – is vannak alternatívák, melyekkel csökkenthetőek a dohányzáshoz köthető ártalmak. Fontos hangsúlyozni, hogy ezen alternatív technológiák is tartalmaznak például nikotint, amelynek szintén számos káros egészségügyi hatása ismert, valamint a károsanyag kibocsátás csökkenés és az egészségkárosító hatás közötti összefüggések vizsgálatára hosszútávú kutatások szükségesek.
Legyen szó akár dohányzásról, akár az egészségünk kapcsán más kihívásokról, fontos, hogy mind szélesebb körben elérhetővé váljon az emberek számára a választható megoldások széles skálája és mindenkinek lehetősége legyen egyéni, saját döntését meghozni egészségére vonatkozóan!
Füstmentes formába hozunk!
Az egyéni károsanyag-kibocsátás csökkentését középpontba helyező, szemléletformálást segítő és gyakorlati tanácsokra, valamint hiteles szakértők bevonására épülő Füstmentes formába hozunk! kampány célja, hogy támogatást nyújtson a mindennapi ártalmak csökkentésében, valamint segítse további ismeretek megszerzését mindazok számára, akik készek arra, hogy megvalósítsanak egy fenntarthatóbb és biztonságosabb jövőt saját maguk és a környezetük számára.
Életünk szinte valamennyi cselekedetének, döntésének hatása van ránk és a környezetünkre, éppen ezért az egyén választási lehetőségeinek és felelősségének tudatosítása kiemelten fontos feladat. A Füstmentes formába hozunk! kampány ismeretterjesztő videókkal és kreatív tartalmakkal irányítja rá a figyelmet az ártalomcsökkentés mindennapi és egyszerűen megvalósítható lehetőségeire. Például ma már egy olyan káros szokás, mint a dohányzás esetében is mérsékelhető a kibocsátás mértéke: a legbiztonságosabb és legegyszerűbb módon úgy, ha nem dohányzunk, azaz, ha nem szokunk rá a dohányzásra, vagy ha már dohányzunk, akkor leszokunk róla. A leszokásnál soha nincs jobb megoldás, de a le nem szokó felnőtt dohányzók számára kulcsfontosságú lehet az ártalomcsökkentés témakörében – így a füstmentes technológiákról – a hiteles forrásból történő tájékozódás, hiszen minden apró lépés számít az ártalomcsökkentés felé vezető úton!
Kattints további hasznos, figyelemfelhívó tartalmakért, tudj meg többet és hozd magad füstmentes formába!
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
(x)
Hat év után véget ér a veszélyhelyzetre hivatkozó rendeleti kormányzás. 
