Többpontos javaslatcsomagot dolgozott ki a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) a fővárosi helyi és agglomerációs közösségi közlekedés helyzetének rendezése érdekében. A javaslatok elsősorban a költségcsökkentésre és a hatékonyság javítására koncentrálnak, úgy hogy azok ne menjenek a szolgáltatás minőségének a rovására.
A legfontosabb a reggeli csúcsidő széthúzása
Az első pont a reggeli csúcsidő széthúzását javasolja, mellyel komoly méretű megtakarítások érhetőek el. A VEKE szerint a szolgáltató a szükséges járműparkot a reggeli csúcsidőre kénytelen méretezni (hiszen ekkor szükséges a legrövidebb idő alatt a legtöbb utast elszállítani), holott a járművek jelentős részére ezen az időszakon kívül nincs szükség. Különböző intézkedésekkel a reggeli csúcsidő széthúzása viszont a magas állandó költségeket csökkenti és a járműpark kihasználtságát növeli – a járműveken tapasztalható zsúfoltság megnövekedése nélkül.
A hatékony működés megteremtése érdekében a VEKE a rugalmas munkakezdést javasolja. Elsősorban a diákok, valamint a közalkalmazottak esetében a tanítási-munkakezdési időt el lehetne tolni egy fél órával. Így a járművek összteljesítménye nem változna, de kevesebb jármű hosszabb időn keresztül csúcsidei ütemével biztosítható a széthúzott munkakezdéshez igazított kapacitásigény.
Csúcsidőben a nyugdíjasok is fizessenek
A reggeli csúcsidő széthúzására a VEKE azt a nyugat-európai gyakorlatot javasolja, mely szerint az ingyenes utazási lehetőségek csak a csúcsidőn kívül vehetőek igénybe. Ez azt jelentené, hogy például a a 65 év felettiek és más, törvényben felhatalmazottak utazási kedvezménye megmarad, de például reggel 6 és 9 óra között nem érvényes. Aki ebben az időpontban kíván rendszeresen utazni, annak a számára lehetséges külön csúcsidőre szóló jegy-, illetve bérletterméket létrehozni, akár a 65 éven felüliek számára is, kedvezményesen.
A VEKE szerint a hétvégi üzem is átalakítást igényel: szombaton és különösen vasárnap hajnalban, amikor a legkisebb a forgalom, érdemes az éjszakai üzem zárását egy-két órával későbbre tenni, ezzel a nappali hálózatot ennyivel később elindítani. Hétvégén érdemes kisebb járműegységekkel közlekedni, érdemes lenne megvizsgálni pl. a metrókon a rövidebb szerelvények hétvégi közlekedtetését.
Nem kell megvárni az elektronikus jegyrendszert
A javaslatok szerint nem kell az időalapú rendszer bevezetésével megvárni a ki tudja mikor megvalósuló elektronikus jegyrendszert, mivel a papíralapú termékekkel is lehet időalapú rendszert kialakítani, melyhez a jelenlegi infrastruktúra több eleme is alkalmas. Az időkorlátos (csúcsidőszakot kizáró) napijegy vagy bérlet, a csoportos jegyfajták kialakítása mind bevételteremtő lehetőség, mely a jelenlegitől újabb felhasználókat érhet el.
A VEKE szerint nem utolsó szempont az energiahatékonyság sem, hiszen a BKV az ország harmadik legnagyobb áramfogyasztója. Az egyenáramú vontatási hálózaton – metrók, HÉV-ek, villamosok, trolik áramellátása – óriásiak a hálózati veszteségek, melyeket csak tetéznek a kábellopások. A metrókhoz tartozó mozgólépcsők, gépészeti berendezések, szellőzés, világítás szintén igen komoly áramfelhasználást jelentenek. A BKV hatalmas csarnokaiban, ingatlanaiban elavult fűtési és világítási rendszereket használnak, ugyanakkor potenciális energiatermelési lehetőségeik kihasználatlanok. A javaslat szerint egy mindhárom területre kiterjedő, átfogó energiaracionalizálási programra van szükség, amely milliárdos megtakarításokat hozhatna, akár már tárgyéven belül is.
Mindezek mellett a VEKE további kevésbé hatékony működésre és pazarlásra hívta fel a figyelmet, az alaktrész-beszerzések, javítások, a dolgozók formaruhái, a BKV székház gazdaságtalan fenntartása és a nagy számú cégautók fenntartása területén is.
A lex MBH-4iG az Alkotmánybíróság előtt. 
