A fogyasztáscsökkenés különösen az április és június közötti időszakban volt jelentős, 9 százalékos, ősszel azonban ismét növekedésnek indult a felhasználás.
A magyarországi (50 kilowatt és az afeletti) erőművek együttes beépített teljesítőképessége 2019-hez képest 467,4 megawattal 9909,2 megawattra nőtt, ez a gyarapodás kizárólag a megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművek, azon belül is leginkább a naperőműves termelés felfutásából származik.
Az 50 kilowatt és az afeletti naperőművek beépített teljesítőképessége 2020 végére elérte az 1406,99 megawattot, egy év alatt 470,7 megawattal nőtt. Ezzel együtt más, hagyományos energiaforrásokat hasznosító erőművek kikerültek a rendszerből. Ebben a körben - a nagy erőművek esetében - az elmúlt tíz évben nem történt jelentősebb fejlesztés, ezért az időjárásfüggő kapacitások dinamikus felfutásával párhuzamosan egyre inkább felértékelődnek a rugalmas, szabályozható erőművi kapacitások, és nyilvánvaló, hogy belátható időn belül a naperőműveknek is nagyobb szerepet kell vállalniuk a rendszeregyensúly fenntartásában - jelezte a Mavir.
Az elmúlt évben több alkalommal előfordult, hogy az előírt mennyiségű csúcsidőszaki tartalékot csak import villamos energiával lehetett biztosítani.
A villamosenergia-fogyasztás visszaesése ellenére a rendszer bruttó csúcsterhelése kiugróan magas értéket mutat. A 2019-ben mért történelmi rekord 7105 megawatt volt, 2020-ban mért legmagasabb érték pedig mindössze 10 megawattal maradt el ettől, 7095 megawatt volt, amit december 3-án regisztrált a Mavir.
A közleményben megjegyezték azt is, hogy 2021-ben mind a téli, mind a nyári bruttó csúcsidei rendszerterhelés tovább nőtt és országos csúcsot döntött; 2021. február 11-én 7119 megawatt, míg 2021. június 24-én 6940 megawatt regisztrált érték mellett.
A primer energiaforrásoknál a nukleáris erőművi kapacitások mellett változatlanul jelentős részarányt képviselnek a szabályozásban is legaktívabban résztvevő szénhidrogén tüzelésű erőművek, valamint az egyre inkább növekvő megújulók, azon belül is a naperőműves termelés.
Innen termelődik a magyar áram
A magyarországi áramtermelés csaknem fele, 47,7 százaléka 2020-ban is atomenergiából származott. A második helyen állnak 28,1 százalékos részesedéssel a földgáz-, a harmadik helyen pedig 13,21 százalékkal a megújuló bázison működő erőművek. Ez utóbbiból a naperőműves termelés részaránya elérte a 4,79 százalékot, ezzel kiszorítva a harmadik helyről a lignit-szén tüzelésű erőműveket.
Középtávon, 2030-ig továbbra is a hagyományos erőművi kapacitások csökkenésével számol a Mavir. A megújuló, azon belül is a naperőműves termelésben azonban további számottevő növekedést várnak az elmúlt tíz év gyorsuló üteme alapján.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 322,56 pontos, 0,41 százalékos emelkedéssel történelmi csúcson, 79 551,80 ponton zárt pénteken. 
