Ha csak valami váratlan fordulat be nem következik, és a hónap fennmaradó részében le nem sújt az országra az embertelen kánikula, akkor idén nyáron aligha fogjuk otthon bőgetni a klímát, ventilátort, így aligha fog rekordot dönteni a magyarok áramfogyasztása. Erre lehet következtetni józan paraszti ésszel, de miután a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) nemrég közzétette frissített, havi bontásos táblázatát az országos energiaigény és a középhőmérsékletek alakulásáról, már konkrét adatok is mutatnak erre.
Mint hogy augusztus még nem ért véget, egyelőre a júniusi és júliusi számokkal dolgozhatunk. Megkeresésünkre a MAVIR azt közölte, hogy a nyári áramfogyasztásból amúgy is ez a két hónap vállal oroszlánrészt, mivel az emberek jellemzően a hetedik hónap közepétől fogva mennek szabadságra, hogy aztán másutt fogyasszák az áramot - ez pont idén valamelyest biztos, hogy módosul, hiszen a pandémiás helyzet miatt sokan inkább belföldön nyaralnak. Mégis, a szokottnál hektikusabb időjárású, ám összességében valamelyest hűvösebb nyári hónapok miatt feltehetőleg ez sem fog változtatni az eddigi összképen, ami eléggé visszafogott áramfogyasztást mutat.
Otthonról is derekasan nyomjuk
A bruttó energia és hőmérséklet havi láncindexek és adatok szerint 2020 júniusában a havi átlaghőmérséklet országosan 20,3 Celsius fok volt, az ország tényleges energiaigénye pedig 3378,6 gigawattórára (GWh) jött ki. Júliusban 22 Celsius fokra emelkedett az átlaghőmérséklet, ami meglódította az energiaigényt, 3701,1 GWh-ra.
Ha összevetjük mindezt a tavalyi adatokkal, azt láthatjuk, hogy 2019 júniusa jelentősen melegebb hőmérsékletet, 23,7 fokot hozott, ezzel pedig az idei júniusi áramigényt alaposan túlütő 3700,7 GWh-t, a július pedig valamivel melegebb átlaghőmérsékletet az ideinél, 22,4 fokot, mely 3756,6 GWh energiaigénnyel járt. Ami különleges tehát az az, hogy idén júliusban kevésbé volt meleg, mint tavaly júniusban, mégis kicsit még több áramot is fogyasztottunk.
Ennek lehet az a magyarázata, hogy a tavalyi évvel szemben most egész nap otthonról dolgoztunk, és az így elhasználgatott áram kitett annyit, sőt, kicsit még többet is, mint a 2019-es napok fogyasztása, amikor a munkahelyi áramfogyasztásból hazaesve beröffentettük, és alaposan feltekertük a klímát. Ezt viszont még biztosan nem állíthatjuk, mert a MAVIR országos adatokat gyűjt, így nincs rálátásuk az egyes ágazati szektorokra, csak az utólagos éves statisztikai elemzések alkalmával. A cég ráadásul azt közölte lapunkkal, hogy a fentiektől függetlenül általánosan megállapítható, hogy az otthoni munkavégzésből adódó esetlegesen megnövekedett háztartási villamosenergia-felhasználás nem tudja kompenzálni az ipari fogyasztás (beleértve az irodaházak, plázák, egyéb ipari egységeket) felhasználás-csökkenését, szóval itt majd az éves statisztikai elemzés adja meg a választ.
Idén nem sláger a konstans forróság
Ha egy kicsit messzebre tekintünk vissza a múltba, akkor is javarészt stimmel a hőmérséklet és az energiaigény alakulásának mintája. Nem véletlenül szedtük elő pont a tavalyi évet első hasonlítási pontként, az Országos Meteorológiai Szolgálat összesítése szerint ugyanis a mérések 1901-es kezdete óta a 2019-es volt a második legforróbb nyarunk, a harmadik 2012-é, majd jön 2015, végül 2017. A legeslegforróbb 2003 nyara, ám az a házi klímarendszerek, tehát házi, nyári áramfogyasztás szempontjából még külön történet, mert akkoriban még nagyon kevés magyar szereltetett be klímát a lakásába.
Az öt legmagasabb nyári középhőmérséklet (június, július és augusztus) a mérések kezdete óta:
2003 22,48 °C
2019 22,32 °C
2012 22,27 °C
2015 22,24 °C
2017 22,08 °C
Hogy az idei, valamivel kevésbé forró nyár visszafogottabb áramfogyasztást hozott, az a korábbi évek júniusi középhőmérsékleteivel és áramigényével összevetve is stimmel, kivéve tehát a hőség szempontjából rekordév, házi klíma szempontjából viszont még csak gyerekcipőben járó 2003-at, amikor az idei júniusénál jelentősen magasabb átlaghőmérséklet (20,3 Celsius fok vs 23,6 Celsius fok) ellenére jelentősen kevesebb volt az országos áramfogyasztás (3378,6 GWh vs 3178 GWh). A júliusi adatokat nézve is kiderül, hogy hiába volt melegebb 2003-ban, akkor kevesebb áram fogyott, mint most. 2012-ben szintén, 2017-ben pedig azonos havi középhőmérséklettel fogyott kevesebb áram, mint idén júliusban - elsőre itt is rávágnánk, hogy biztos a home office miatt alakult így, de a MAVIR fentebb említett közlése miatt inkább itt is csak annyit mondunk: majd az év végi elemzésből kiderül az oka.
júniusok
- 2020 20,3 °C, 3378,6 GWh
- 2019 23,7 °C, 3700,7 GWh
- 2012 21,7 °C, 3426 GWh
- 2015 20,8 °C, 3481,2 GWh
- 2017 22 °C, 3597,7 GWh
- 2003 23,6 °C, 3178 GWh
júliusok
- 2020 22 °C, 3701,1 GWh
- 2019 22,4 °C, 3756,6 GWh
- 2012 24,1 °C, 3551,8 GWh
- 2015 24,1 °C, 3709,2 GWh
- 2017 22 °C, 3647,4 GWh
- 2003 22,7 °C, 3280 GWh
Kis hazai klímatörténet
A MAVIR szerint egyébként a klímarendszerek széleskörű elterjedése a háztartásokban inkább a kétezres évek közepe-vége felé volt jellemző. A cég által regisztrált adatok szerint a nyári csúcs 2001-től dinamikus emelkedést mutatott egészen a 2007-ig, elérve a korábban csak téli időszakban tapasztalat csúcsterhelési értékeket.
A 2008-tól kezdődő gazdasági válság hatására valamelyest csökkenő felhasználás aztán a csúcsterhelések visszaesésében is jelentkezett. A MAVIR azt közölte lapunkkal, hogy az utóbbi években a szintén dinamikusan terjedő háztartási méretű erőművek (jellemzően fotovoltaikus erőművek) a látszólagos terhelést valamelyest csökkentik, melynek hatására a nyári csúcsok is elmaradnak a korábbi években tapasztalttól. Emellett az idei évben a járványügyi intézkedések hatására visszaesett a villamosenergia-felhasználás és ezzel együtt a napi csúcsértékek is csökkentek.
Szerintük teljesen el tudnák látni Magyarországot. 
