Míg az OECD országok átlaga szerint évente ezer emberből ketten halnak meg daganatos megbetegedésben, addig Magyarországon ezer lakosból hárman nem élik túl a betegséget, ami a legmagasabb érték egész Európában.
Ez az adat azért különösen lehangoló, mert nálunk a betegség a 65 évesnél fiatalabbakat is erősebben sújtja, vagyis míg Magyarországon 100 ezer 65 évesnél fiatalabb közül 120-an halnak meg rákban, addig a tizenöt régebbi uniós tagállamban feleannyian (63-an). Ráadásul, a tendencia nálunk növekvő, míg Nyugat-Európában csökkenő. Magyarországon az elmúlt 15 évben megduplázódott a tízezer lakosra jutó rosszindulatú daganatos megbetegedések száma, ezért körülbelül 300 ezer rákbeteg magyar ember él ma közöttünk.
|
| Halálozások száma. Nagyobb chart és forrás: data.oecd.org |
A 100 ezer lakosra jutó daganatos elhalálozások tekintetében Magyarország mind a nők, mind a férfiak körében vezeti az OECD országok listáját, és az is riasztó adat, hogy közel kétszer annyi férfi hal meg rákban, mint nő (221 nő, 407 férfi). Budapesten, ahol jelentős a környezetszennyezés, ezernél több megbetegedés jut százezer emberre, ami rendkívül magas aránynak számít.
Rehabilitációs program a betegséggel küzdőknek
A Rákbetegek Országos Szervezete (ROSZ) új állapot javító, rehabilitációs programot indított 2016 első negyedévében. Ehhez hasonlókat a ROSZ korábban is működtetett, ám a mostani kifejezetten a betegségük aktív szakaszában lévő betegeket célozza. A közel 300 daganatos beteg számára indított program keretében dietetikusok, fizikoterapeuták, biotechnológusok, kineziológusok, diplomás ápolók és további számos szakember segít a betegeknek a tünetmentesség elérésében. Emellett a szervezet egy hetes táborok indítását is tervezi a rászorulók számára.
Szabó János, a ROSZ elnöke elmondta: „Sajnos az adatok azt mutatják, hogy az onkológiai megbetegedések egyre súlyosabb egészségügyi és társadalmi problémát jelentenek Magyarországon. Tavaly a megelőzésre koncentráltunk, idén egy régi tervünket váltjuk valóra azzal, hogy azokon próbálunk segíteni, akik a tünetmentességért küzdenek. A negyedév végén kiértékeljük az új program eredményeit, amit majd nyilvánosságra is szeretnénk hozni.”
Félünk a megbetegedéstől, mégsem járunk szűrésekre
Az NN Biztosító egészségkutatásából kiderült, minden második megkérdezett aggódik az egészségéért, és saját egészségi állapotát sem tartja kielégítőnek. Leginkább a daganatos megbetegedésektől tartanak a válaszadók: 72 százalék fél bármilyen rákos megbetegedéstől. A nők körében a mellrák miatt aggódtak a legtöbben: 65 százalékukat nyomasztja az emlő daganatos megbetegedés gondolata. A félelem mégsem elég ösztönző, hiszen egészségügyi szakértők szerint a daganatos megbetegedés részben azért lehet népbetegség Magyarországon, mert a magyarok nem járnak kellő számban rákszűrésekre.
A méhnyakrák például a második leggyakoribb daganatos megbetegedés a 45 évesnél fiatalabb nők körében, mégis a magyar nők csupán 40-45 százaléka jelenik meg a szűréseken, holott 70-80 százalékos arányra volna szükség ahhoz, hogy a statisztikák érdemben javuljanak. Az elégtelen, gyakran elkésett terápia, a hibás betegutak, a stressz és a környezetszennyezés, a helytelen táplálkozás ugyancsak szerepet játszanak abban, hogy Magyarországon kimagasló arányban betegszenek meg és halnak meg az emberek rákban.
Nemcsak a szűrővizsgálatokon jelennek meg ritkán a magyarok, sokan nincsenek felkészülve arra sem, hogyan küzdjenek meg a terápia és felépülés ideje alatt várható anyagi nehézségekkel, a munkából való kimaradás következményeivel.
A gyógyulás még jelentős állami finanszírozás mellett is sok pénzbe kerül, miközben a betegség idején az érintett családok jövedelme csökken, részben a betegszabadságok, de nemritkán a munka elvesztése miatt is. Éppen ezért a megelőzés fontos része az anyagi felkészülés is, amelyhez az NN Biztosító tavaly bevezetett speciális egészségbiztosítási terméke nyújt segítséget, hogy a betegek ebben a nehéz időszakban kizárólag a felépülésükre koncentrálhassanak, és a lehető legjobb esélyekkel indulhassanak a gyógyulás felé. A díjbevétel egy részét az NN a ROSZ-nak ajánlotta fel, amelyet az a betegségmegelőzésre és betegtámogatásra fordíthat.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
