Az Alma Terméktanács tagjai szerint az idei újabb, alacsony felvásárlási ár miatt a megszűnés fenyegeti az almatermesztést - ezt a szakemberek a szervezet újfehértói elnökségi ülésén fogalmazták meg.

Demendi László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Agrárkamara elnöke, az MSZP országgyűlési képviselője is hasonlóan nyilatkozott az MTI munkatársának: az ipari alma jelenlegi 11 forint kilogrammonkénti ára azt eredményezheti, hogy a termelők felhagynak a gyümölcstermesztéssel, hiszen jövőre már aligha tudják finanszírozni a költségeiket. Hozzátette: az ágazat megmentésére most 3-4 milliárd forint összegű állami támogatásra lenne szükség, s emellett hosszú távú intézkedések is kellenének, hogy végre rendeződjenek a piaci anomáliák.

Bodnár József, a terméktanács elnöke a tanácskozáson elmondta: a becslések szerint 510 ezer tonna almatermés várható az idén, a tavalyi 670 ezerrel szemben. A termésből mintegy 300 ezer tonna csak ipari feldolgozásra lesz jó az aszálykár és a jégverések miatt.

Emlékeztetett rá: a 2007-es évben a termelők a fagykár miatt nem tudtak jövedelemhez jutni, 2008-ban pedig - állami segítséggel is - alig érték el a nullszaldót gazdálkodásukban. "Az idén sem lesz bevétel, hiszen nemcsak az ipari alma ára alacsony, hanem az étkezésié is, a korai Gála fajtáért például a korábbi 100 forint helyett 50 forintot sem adnak a felvásárlók" - tette hozzá.

Lefelé vezet a búza útja - elemzés

Az elnök szerint a 11 forintos ipari almaár legfeljebb csak a betakarítás és a szállítás költségeit fedezi, s a termelőnek kell finanszíroznia a növényápolási és védelmi költségeket, amely hektáronként több mint 400 ezer forintot jelent. Jakab Ferenc, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezetének elnöke hozzáfűzte: a telepítésre felvett, korábban átütemezett hiteleket is fizetniük kellene a termelőknek, akik erre képtelenek három veszteséget hozó év után.

A gazdaköri vezető úgy vélekedett, hogy "az államnak be kellene avatkoznia a sok kis- és őstermelőt fenyegető csődhelyzetben, 8 forint kilogrammonkénti támogatás megmentené a kilátástalan helyzetbe került gazdálkodókat.

Demendi László, térségi agrárkamarai elnök megemlítette: a túléléshez valóban segítség kell, de attól még nem változik a jövőt illetően a helyzet. Szerinte a közös európai, zöldség-gyümölcs termesztést szabályozó agrárpolitika változtatásra szorul, "mert nagy a piaci rendezetlenség". Szükség van a termelői alapok átalakítására, az ültetvények korszerűsítésére, amit Brüsszelnek ugyancsak támogatni kellene, elfogadva a korábbi magyar kezdeményezéseket. Demendi szerint a termékkivonásnak is működnie kellene a piaci egyensúly tartóssá tételéhez.

Az állam nem avatkozhat közvetlenül a piaci folyamatokba - mondta az MTI megkeresésére Gőgös Zoltán, az agrártárca államtitkára a gazdák 3-4 milliárdos támogatási igényére reagálva. Az államtitkár utalt arra, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) a múlt évihez hasonlóan esetleg közvetítő szerepet vállalhat az almatermesztők és a felvásárlók között, ám a tényleges piaci folyamatokra nincs befolyása.

Az államtitkár beszélt arról is: az ipari léalma értékesítése, annak alacsony ára nemcsak Magyarországon, hanem például Lengyelországban is gond. Ezért ezt várhatóan jelzik az Európai Unió Bizottságának is. A piaci folyamatok szervezésére ugyanakkor a termelői értékesítő szervezeteket (TÉSZ-ek) ajánlotta a termelők figyelmébe az agrártárca vezető tisztségviselője.

USA: 7,3 millió hektár erdőt telepítenének
Mégis nőhet az ukrán gabonaexport
A prémium halak tenyésztése a jövőnk?

MTI