Mindenhol emelkedtek a havi alapdíjak a vízszolgáltatóknál. Például a siófoki Dunántúli Regionális Vízmű víz alapdíja havi 210 forintról 260-ra, míg a csatorna alapdíja 385 forintról 455 forintra emelkedett. A fogyasztással arányos díj ugyanakkor nem változott, a vízé 397, a csatorna használaté 540 forint maradt köbméterenként ennél a társaságnál.
A főváros északi agglomerációját kiszolgáló váci központú Duna Menti Regionális Vízműnél viszont az alap- és a mennyiségi díjak is emelkedtek. A víz alapdíja 30 forinttal 280 forintra, a csatornáé szintén 30 forinttal, 330 forintra emelkedett. A víz köbméteréért fizetendő díj 239-ről 241 forintra, míg a csatornáért járó 285 forintról 290 forintra emelkedett. A nem lakossági fogyasztóknál csak a fogyasztással arányos díjat kell fizetni, igaz az magasabb a lakossági tarifánál.
A siófoki cégnél maradt a víznél a 411 forintos, míg a csatornánál az 566 forintos tarifa. A váci cég a vízért 239 helyett 241 forintot, míg a csatornáért 285 forint helyett 290-et számíthat fel köbméterenként. A kormány honlapján december elején megjelent rendelet tervezethez képest némileg változott a végső tarifa. A példaként vett két vízműnél maradva: a siófokinál a tervezet lakossági havi víz alapdíj 285 forint volt, ebből lett 260 forint, a tervezett 500 forintos havi csatornadíj pedig 455 forintra csökkent. A köbméter díjak viszont a tervezetben és a végleges rendeletben is azonosak.
A váci cégnél fordított a helyzet, a havi alapdíjak maradtak azonosak a végleges változatban a tervezethez képest, viszont a köbméterenkénti díjak kissé emelkedtek. A vízé 240-ről 245 forintra, a csatornáé pedig 290-ről 295 forintra. A tervezet indoklása 4,2 százalékra tette a víz- és csatornadíj emelkedését, a kisebb módosulások feltehetően érdemben nem változtattak a rátán.
Magyarország az orosz-ukrán háború ezer napja alatt 98,5 milliárd forinttal támogatta Ukrajnát és az onnan érkező menekülteket. 
