Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által elrendelt vizsgálatban vitaminokat és árványi anyagokat tartalmazó készítményeket, élőflórás probiotikumokat ellenőriztek, összesen negyvenegyfélét.
Az ITM közleménye mint megjegyzi: a tárca Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriuma a termékek tényleges összetételét vetette egybe az előírásokkal és a csomagoláson, címkén feltüntetett jelölésekkel.
Mikor van szükség ilyen készítményekre?
Az étrend-kiegészítők koncentrált formában tartalmazzák a tápanyagokat. Szedésük az immunrendszer legyengülése miatt, vagy akkor javasolt, ha élelmiszerekkel nem jut elegendő vitaminhoz, ásványi anyaghoz a szervezet. A probiotikumok élő mikroorganizmusokkal segítik az egészséges bélflóra fenntartását. Használatukra különösen antibiotikum-kúra esetén lehet szükség. A készítmények jótékony hatása azonban csak akkor érvényesül, ha megfelelő mennyiségben tartalmazzák a hasznos mikrobákat, tápanyagokat. A fogyasztó vásárláskor a címkén feltüntetett jelölések és a tápértéktáblázat alapján tud tájékozódni, döntést hozni. Az összetevők hibás szerepeltetése a kívánt hatás elmaradásához vezethet, vagy túladagolást idézhet elő.
A laborvizsgálatok során 125 paramétert mértek a többségében kapszulaként, tablettaként kínált termékekben.
Az ellenőrzés eredménye alapján négy árucikk adott okot a kifogásolásra. A huszonegy probiotikum közül három nem felelt meg az előírásoknak, nem tartalmazta a megadott koncentrációban a jótékony mikroorganizmusokat.
A húsz étrend-kiegészítőből csupán egy nem tett eleget a vizsgálati követelményeknek. A címkén szereplő értéknél jóval alacsonyabb volt a C-vitamin tartalma, cinkből viszont a feltüntetetthez képest közel kétszer több volt benne.
A vizsgált étrendkiegészítők és probiotikumok listája innen tölthető le.
Bár Fudan Egyetem már nem lesz, helyette mégis jöhet a Diákváros. Azonban egyelőre ez nem elég indok, hogy megszüntessék a négy éve alapított egyetemi alapítványt. 
