A Nielsen piackutató vállalat adatai szerint a legnagyobb forgalmú vény nélkül kapható szerek közül a probiotikumokból 22 százalékkal, a teljes értékű és étkezést helyettesítő tápszerekből 18 százalék és a puffadás elleni szerekből pedig 17 százalékkal vettek többet a vásárlók az év első hat hónapjában.
A két legnagyobb forgalmú kategória, a vitaminok és étrend kiegészítők, valamint általános láz- és fájdalomcsillapítók 30, illetve 16 százalékos piaci részesedésükkel elviszik az értékben mért bolti eladás közel felét - közölte Osztoics Bernadett, a Nielsen ügyfélkapcsolati igazgatója.
Utánuk a nagy forgalmú kategóriák között sorrendben a köhögéscsillapítók következnek 7 százalékos piacrésszel, majd a visszeres véna kezelésére való készítmények és az orrdugulás elleni szerek (5-5), valamint a puffadás elleni, továbbá a hasmenés elleni szerek (4-4).
25/19
Összességében a Nielsen által mért OTC (recept nélkül kapható szerek) kategóriákon belül a huszonöt legnagyobb forgalmú termék közül nőtt a forgalma tizenkilencnek, míg mindössze ötnél regisztrált csökkenést a Nielsen. Egy kategória eladása stagnált féléves összehasonlításban.
|
| Forrás: Nielsen |
Így hatnak ránk a reklámok
Ami a tévében történő reklámozást illeti: A Nielsen által szpot szinten vizsgált, recept nélkül kapható gyógyhatású készítményekre a piaci szereplők költése (hivatalos listaáron) idén január-június között mintegy 75 milliárd forintot ért el. Ez 35 százalékkal több, mint a tavalyi hasonló időszakban.
A tévéreklám-költésből legnagyobb rész idén az első félévben megint megfázás, influenza elleni készítményekre jutott (19 százalék). Utánuk következik a vitamin, vitaminital (12), fájdalomcsillapító, nyugtató (11).
Egyik első félévről a másikra több mint duplájára emelkedett a tévéreklám-költés bőrgyógyászati termékeknél, szemcseppnél, óvszernél és fogyasztó szereknél - derül ki a Nielsen felméréséből.
Brüsszel szorosabbra fűzi a viszonyt két európai miniállammal. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
