Haspuffadás, visszeres láb - miért rohanunk a patikába a reklámokat látva?

A Nielsen piackutató vállalat adatai szerint a legnagyobb forgalmú vény nélkül kapható szerek közül a probiotikumokból 22 százalékkal, a teljes értékű és étkezést helyettesítő tápszerekből 18 százalék és a puffadás elleni szerekből pedig 17 százalékkal vettek többet a vásárlók az év első hat hónapjában.

A két legnagyobb forgalmú kategória, a vitaminok és étrend kiegészítők, valamint általános láz- és fájdalomcsillapítók 30, illetve 16 százalékos piaci részesedésükkel elviszik az értékben mért bolti eladás közel felét - közölte Osztoics Bernadett, a Nielsen ügyfélkapcsolati igazgatója.

Utánuk a nagy forgalmú kategóriák között sorrendben a köhögéscsillapítók következnek 7 százalékos piacrésszel, majd a visszeres véna kezelésére való készítmények és az orrdugulás elleni szerek (5-5), valamint a puffadás elleni, továbbá a hasmenés elleni szerek (4-4).

25/19

Összességében a Nielsen által mért OTC (recept nélkül kapható szerek) kategóriákon belül a huszonöt legnagyobb forgalmú termék közül nőtt a forgalma tizenkilencnek, míg mindössze ötnél regisztrált csökkenést a Nielsen. Egy kategória eladása stagnált féléves összehasonlításban.

Forrás: Nielsen

Így hatnak ránk a reklámok

Ami a tévében történő reklámozást illeti: A Nielsen által szpot szinten vizsgált, recept nélkül kapható gyógyhatású készítményekre a piaci szereplők költése (hivatalos listaáron) idén január-június között mintegy 75 milliárd forintot ért el.  Ez  35 százalékkal több, mint a tavalyi hasonló időszakban.

A tévéreklám-költésből legnagyobb rész idén az első félévben megint megfázás, influenza elleni készítményekre jutott (19 százalék). Utánuk következik a vitamin, vitaminital (12), fájdalomcsillapító, nyugtató (11).

Egyik első félévről a másikra több mint duplájára emelkedett a tévéreklám-költés bőrgyógyászati termékeknél, szemcseppnél, óvszernél és fogyasztó szereknél - derül ki a Nielsen felméréséből.