Sok szó esett már arról, hogy az elektromos autók átveszik majd az uralmat, de ez a folyamat még csak a kezdeteknél tart a legtöbb országban. Amerikában 275 millió gépjármű égeti az üzemanyagot, Nagy-Britanniában 26 millió. Ugyanakkor a benzinkutak száma 2002 és 2012 között Amerikában 170-ről 156 ezerre csökkent. Közben pedig sem az autók fogyasztása nem csökkent lényegesen, sem a tankjuk nem növekedett, de még csak arról sincs szó, hogy sokkal kevesebbet használnák őket - vagyis ugyanannyi időnként, ugyanakkora megtett táv után tankolnak az autósok, mint korábban.
Telekár
A nagyvárosokban, különösen azok belvárosi részein viszonylag egyszerű a magyarázat. New York belvárosában, Manhattanben 30 kút szűnt meg 8 év alatt, és összesen 50 maradt. A 23. utcától délre már egyetlen egy sincs. San Franciscoban a benzinkutak 40 százaléka tűnt el, és épültek helyettük lakó-, és irodaházak. Londonban összesen 4 kút maradt a dugódíjas zónában. Kereslet ugyan volna ezeken a helyeken, de a telekárak annyira magasak, hogy lehetetlen, illetve értelmetlen ott benzinkutakat üzemeltetni.
Kicsi az árrés
Igen ám, de a vidéki területeken is hasonló folyamat figyelhető meg, még ha nem is ilyen mértékben. Amerikában a benzin ára az elenyésző adótartalom miatt igen alacsony a világ más részeihez képest, így a kiskereskedelmi árrés is viszonylag kis összeg. A profit nagyjából 5 cent, és mivel egy átlagos kút napi 4 ezer gallont ad el, ezen összesen 200 dollár nyeresége keletkezik. Ezzel önmagában nem lehetne működtetni a kutat, így akkor éri meg az üzemeltetés, ha más is el tudnak adni, vagy más szolgáltatást nyújtani. Egy átlagos jól működő kútnál az üzemanyag a nyereség 30 százalékát adja.
Régebben sok benzinkúthoz tartozott autószerelő műhely, de akkor még pár szerelő néhány géppel és szerszámmal mindent elvégzett, míg ma már drága diagnosztikai műszerekre van szükség, amik csak a szakszervizekben állnak rendelkezésre, a kis műhelyeknek nem éri meg. Így ezeket be kell zárni, és ha nincs olyan üzlet vagy büfé a kútnál, ahol a tankolás mellett elég sokat költenek a vevők, akkor nem éri meg fenntartani a kutat.
Máson keresnek
Ez az, amire a nagy áruházláncok rájöttek: miután ők eleve ebből élnek, megéri nekik benzinkutat üzemeltetni úgy is, hogy semmit nem keresnek az üzemanyagon, sőt, esetenként még egy kicsit veszíthetnek is rajta, csak odavonzzák vele a vásárlókat. Így olyan árat kínálnak, amire a legtöbb autós már felfigyel, és inkább odamegy, még akkor is, ha nagyobb távot tesz meg, és eléget annyi üzemanyagot, amennyit az olcsóbb árral spórol. A lélektan azonban erős tényező, és az olcsóbb árért sokan szeretnek távolabbra menni, további számítgatások nélkül.
Ugyancsak az emberi természetből adódik, hogy ha már ott vannak, könnyen elcsábulnak, és bemennek az áruházba. Nem csak az üzemanyagtartály telik meg, hanem a bevásárlókocsi is. A nagy áruházak megtehetik, hogy nagy kutakat üzemeltetnek, ahol egyszerre sokan tankolhatnak, így az egy kútra jutó nagyobb forgalom sem okoz gondot. A helyzet valószínűleg hasonló lesz majd az elektromos autók töltésénél is: ráadásul ott a leggyorsabb töltés is jóval hosszabb idő, mint a hagyományos üzemanyagtöltés, így az autósoknak több időt kell majd elütni evéssel, ivással, vásárlással.
Súlyos a helyzet a természeti katasztrófa után.
