Töretlen a hosszú hétvégi kikapcsolódás népszerűsége a belföldi utazók körében: a Szallas.hu adatai szerint az október 23-ai ünnep nyújtotta háromnapos pihenőre egy átlagos hétvégéhez képest 170 százalékkal több foglalás érkezett. A legnagyobb rohamra Eger, Hajdúszoboszló és Hévíz számíthat, ahol a vendégek leginkább a szállodákat és panziókat töltik majd meg. „Az őszi, hűvösebb időjárás egyértelműen a wellness-szolgáltatásokat is nyújtó szállodáknak, illetve gyógyvizes településeknek kedvez. A most következő hosszú hétvégén átlagosan 41 414 forintot költenek a magyarok szállásra, ami megközelíti az átlagos nyári foglalási értéket” – mondta Szigetvári József, a Szallas.hu ügyvezetője.
Ázik a magyar, mindegy ki gyúr
A hazai gyógyvíz erejének kihasználása után a magyarok körében a masszázs a legnépszerűbb szolgáltatás, amit a szaunázás követ. Az Év Szállása verseny keretében végzett felmérés szerint a masszázs jellegű szolgáltatásokat elsősorban a 36 év feletti vendégek keresik. A masszőrválasztásnál inkább a szakértelemre, semmint a nemre vagyunk érzékenyek: a férfiak és a nők többsége számára egyáltalán nem számít a masszőr neme. A szaunázás tekintetében is tudatos a magyar: minden második válaszadó ismeri a forróságban egyhuzamban eltölthető optimális időt (10-15 perc), és több mint kétharmaduk az ideális szauna hőmérséklettel (75-90°C) is tisztában van.
A ruha marad
A szaunabeli viselet ugyanakkor már gyakran konfliktus forrása, hiszen ezt a szolgáltatást 100 vendégből 5 teljesen pucéran szereti igénybe venni. „Az egyébként Finnországban bevett szokást a magyar vendégek kétharmada nem veszi jó néven, így az sem ritka, hogy ezt szóvá teszik. A teljes pőreséget éppen az ilyen konfliktusok elkerülése végett a legtöbb hazai szálloda szabályzatban tiltja is a vendégeinek” – tette hozzá Szigetvári József.
A 10 legkedveltebb belföldi utazási célpont az október 23-ai hosszú hétvégén:
1. Eger
2. Hajdúszoboszló
3. Hévíz
4. Budapest
5. Gyula
6. Sopron
7. Miskolctapolca
8. Siófok
9. Zalakaros
10. Sárvár
Egy korábbi orosz szövetségi tisztségviselőt választottak elnökké Dél-Oszétiában, a Grúziától elszakadt, Oroszország által támogatott régióban. 
