Egy friss kutatás a nemzetközi snackpiacot mérte fel. A vásárlók azokat a termékeket keresik inkább, amelyek természetes alapanyagokból készülnek, és nem tartalmaznak mesterséges adalékokat. A fogyasztók fele a színezékek után a génkezelt alapanyagoktól és az ízfokozóktól tart legjobban, az alacsony szénhidrát- és sótartalom a válaszadók harmadának fontos.
Inkább az édességeket faljuk
|
Nem igazán vagyunk ropogtatós nép A 3,6 kg-os európai átlagtól lényegesen elmarad a 2,4 kg-os egy főre jutó éves magyar snackfogyasztás, nálunk kevesebb sós snacket csak a románok, bolgárok és a baltiak esznek. |
A felmérés eredményéről a Chio termékeket is gyártó Intersnack tájékoztatta a Privátbankár.hu-t. Eszerint a vezető snack szerte a világon a csokoládé, de a kontinensek íztérképe korántsem egyforma. Európa és Latin-Amerika egyértelműen édesszájú, a déli kontinensen viszont csoki helyett a sütemények fogynak a legjobban.
Nálunk a bolti édességek a népszerűek, ezekből 47 milliárd dollár értékben fogy el a piacon. A sós snackekből csak fele ennyi, így ezek a harmadik helyen állnak csak Európában, míg Ázsiában a szárított zöldséges ropogtatnivalók a legnépszerűbbek.
Nagyon megy a mogyoró
Kérdéses, hogy a népegészségügyi termékadó (net, chipsadó) 2011-es bevezetését követő zuhanást 2014-ben valóban sikerült-e megállítani a magyar piacon, vagy csak a labdarúgó világbajnokság által keltett keresletnek köszönhető, hogy a fogyasztás az idén nem csökkent. Persze, ez nem jelenti azt, hogy nőtt volna a magyar piac, csupán nem zuhant tovább.
Ezzel párhuzamosan az európai sós snack piac az elmúlt évben 2,9%-kal bővült, a legnagyobb mértékben – 4,6%-kal - a magvak fogyasztása nőtt.
Erre a névre neveznék át az M1-es metróvonal „Bajza utca” megállóját Kovács Gergelyék. 
