A GfK Kereskedelmi Analízisek 2013 tanulmánya szerint a háztartások fogyasztás szempontjából a nehezebb körülményekre rendezkedtek be az elmúlt öt évben. Ez a kiskereskedelem szerkezetét is befolyásolta.

A válság átrendezte a fogyasztást

Az elmúlt öt évben nem bővült a fogyasztás, a magyar háztartások napi fogyasztási cikkekre fordított kiadásai csökkentek, illetve jó esetben stagnáltak. A válság alaposan átrendezte a fogyasztói preferenciákat: csökkent a megvásárolt mennyiség, az olcsóbb termékek és márkák felé váltottak a fogyasztók, lemondtak olyan kategóriák megvásárlásáról, amelyeket nem feltétlenül gondoltak szükségesnek.

A napi fogyasztási cikkek vásárlása

Forrás: Kereskedelmi Analízisek 2013, GfK

A családok vásárlási szokásait tekintve nem történt jelentős elmozdulás 2013-ban. A vásárlások gyakorisága némileg csökkent, bár kevésbé drasztikusan, mint az előző évben. Az egy-egy alkalommal elköltött összeg mértéke viszonylag stabil: egy háztartás egy-egy alkalommal átlagosan közel 2500 forintot hagy a kasszánál. 

A kártyás fizetések aránya évek óta fokozatosan nő és jellemzően a nagyobb összegű vásárlásokat fizetik így. Az értékforgalom alapján ez az arány tavaly elérte a 27 százalékot, a hipermarketekben pedig meghaladja a 40 százalékot. Továbbra is igen alacsony a kártyahasználat jelentősége a független, illetve a lánchoz tartozó kisboltokban.

A kisboltok jobban teljesítenek

Természetesen mindezek a folyamatok a kiskereskedelem szerkezetére is hatást gyakoroltak: a modern csatornák piaci részesedése enyhén csökkent – elsősorban a hipermarketek gyengülő pozíciója miatt –, miközben a hagyományos csatornák részesedése erősödött főként a kisboltok részesedésének növekedése következtében.

A bolttípusok részesedése (%)

Forrás: Kereskedelmi Analízisek 2013, GfK

A lakóhelyhez közeli kisboltok jobban teljesítettek a többi csatornához képest: bővült a vásárlói kör, nőtt a kosárméret és a vásárlási alkalmak száma is – mondta Vella Rita, a GfK ügyfélkapcsolati igazgatója.