Semjén Zsolt által benyújtott törvénytervezet szerint a környezetterhelés megelőzése vagy csökkentése érdekében a kormány korlátozhatja vagy megtilthatja azon termék gyártását, forgalomba hozatalát, felhasználását és kereskedelmét, amely jellemzően egyszeri használat után hulladékká válik, vagy ha a termék a környezetet kevésbé terhelő termékkel helyettesíthető.
A most benyújtott javaslat azon túl, hogy nagyon időszerű volt, egyáltalán nem meglepő, hiszen uniós jogharmonizáció jegyében az Európai Parlament és Európai Tanács irányelvének való megfelelést szolgálja, amelynek értelmében 2021-től tilos több műanyag termék forgalmazása az Európai Unióban, így Magyarországon is.
Az EU-s irányelv még 2019 májusában mondta ki, hogy 2021-től nem lehet forgalomba hozni olyan egyszer használatos műanyag termékeket, mint a fültisztító pálcikák, műanyag evőeszközök, szívószálak, italkeverők, léggömbpálcikák, expandált polisztirolból (hőtartó anyagból) készült étel- és italhordók.
Ezeknek a tiltott termékeknek a körét a május elején megjelent kormányrendelet is tartalmazza. A magyar kormány szerint az EU-s irányelvben felsorolt termékkörökön túl további, környezetre káros hatással bíró egyszer használatos műanyag termékek ellen is határozott fellépésre van szükség. Ezért a magyar tervezet 2021. január 1-jétől megtiltja az expandált polisztirolból készült poharakon kívül az egyéb egyszer használatos műanyag italtartó poharakat, valamint az 50 mikronnál kisebb falvastagságú műanyag hordtasakok forgalomba hozatalát is. (Tipikusan ilyen 50 mikron alatti műanyagok a boltok zöldséges részlegein, pékáruk mellett található tasakok.)
„Ezeknek a termékeknek a helyettesítésére a kereskedelmi forgalomban rendelkezésre áll a fogyasztók számára is könnyen elérhető és megfizethető alternatívája. Az intézkedés hozzájárul a keletkezett műanyaghulladék mennyiségének csökkentéséhez” – áll a kormányrendeletben.
Mindezt a kedden benyújtott törvényjavaslat is kimondja, megszüntetve az ezekre kirótt termékdíjat:
"Az egyes egyszer használatos, valamint egyes egyéb műanyag termékek forgalomba hozatalának korlátozásához kapcsolódó intézkedésekről szóló kormányrendelet az 50 mikron alatti falvastagságú műanyagok hordtasakok forgalomba hozatalának tiltására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. Ezért a továbbiakban a termékdíj szabályozás szerinti, 50 mikron alatti műanyag bevásárló-reklámtáska és eladótéri műanyag zsák, zacskó termékek termékdíj tételének fenntartása okafogyottá válik".
Nehéz lesz az átállás
A törvényjavaslat indoklása elismeri, hogy a műanyag termékek és műanyag csomagolások gyártói alig, vagy semmilyen ösztönzést nem kapnak arra, hogy termékeik tervezése során figyelembe vegyék az újrafeldolgozás és az újrahasználat fontosságát.
A betiltásra kerülő termékek gyártóinak alternatív termékek gyártására javasolt átállniuk, illetve gyártósoraikat átállítaniuk, amihez innovatív megoldásokra is szükség van, ennek jelentős költségvetési hatása van: technológiai, szakképzési, mérnöki és szemléletformálási – jegyzi meg a javaslat, amely kimondja azt is:
"A fogyasztói szokásokban bekövetkező változáshoz mind a fogyasztók, mind a gyártók ösztönzésére is szükség van."
Ennek megfelelően a kormány támogatást nyújt a betiltással érintett termékeket gyártó cégek technológiaváltására, valamint a helyettesítő termékek jelenlegi gyártóinak kapacitásbővítésére, új gyártósorok beszerzésére.
Hogy pontosan milyen támogatást kaphatnak a gyártók, arra nem tér ki a törvényjavaslat.
Régóta terítéken van az ügy
A kormány ígérete nem újdonság. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium már az év elején közölte, hogy minden szükséges intézkedést megtesznek azért, hogy a tömegesen előforduló, egyszer használatos termékeket más, könnyen újrahasználható, újrahasznosítható termékek váltsák fel, továbbá támogatják a vállalkozásokat az ilyen termékek fejlesztésére.
Még márciusban az általunk megkérdezett egyszer használatos csomagolóeszközőket gyártó vállalkozás ügyvezetője a legfontosabb támogatást abban látta, hogy időben tájékoztatást kapjanak a gyártók a változásokról.
Jelenleg a koronavírus-járvány miatt amúgy is nehéz helyzetbe kerülő vendéglátóipari és gyártó cégek miként tudnak átállni az új technológiára, most még kérdés.
A tagországok tavaly a korábbi évhez képest hét százalékkal több védelmi státuszt biztosítottak. 
