Mára harmadannyi időt töltünk hipermarketekben, mint tíz éve, és fogyasztási szokásaink megváltozása már minden ágazatra jelentős hatással van, így a turisztikai szegmensre is – emelte ki előadásában Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója és a Budapesti Gazdasági Főiskola docense a Kiterjesztett marketing c. konferencián.
A hazai fogyasztói magatartásra az egyik legerősebb hatást ma a társadalmat szétfeszítő általános bizalmi válság gyakorolja – emelte ki Kozák, hozzátéve, hogy bár 2012 utolsó negyedévében a bizalmi indexek stagnáltak a korábbi negyedévek csökkenéséhez képest, mégis arra hívja fel a figyelmet, ez inkább csak azt jelenti, hogy „az emberek beárazták 2013-at és nem várnak sem túl sok rosszat, sem túl sok jót”. Mint kiemelte, a 2013-as első két negyedév adatai vízválasztóak lehetnek, hiszen amennyiben a bizalmi index emelkedésnek indul, az akár a fogyasztás növekedését is előre jelezheti.
Érdemes ugyanakkor óvatosan bánni az előrejelzésekkel, hiszen a fogyasztói magatartás másik meghatározó összetevője a háztartásoknál rendelkezésére álló jövedelem. Általános tétel, hogy a csökkenő jövedelmek csökkenő fogyasztást eredményeznek. A GfK Hungária vezetője szerint ráadásul az elmúlt 10 évben alapvetően megváltozott a vásárlásokhoz kapcsolódó attitűd: míg régen - a hitelbőség idején - ez élmény volt, ma már inkább egy ésszerű és szükséges cselekvés, az elsődleges szempont, hogy mi az, amit megengedhetünk magunknak. Ez abból is látszódik, hogy az elmúlt évtized alatt harmadára csökkent a vásárlással töltött idő.
„A csökkenő fogyasztás oka egyebek mellett az is, hogy manapság a hazai háztartások a családi költségvetés 25%-át költik élelmiszerekre. Ennek jelentőségét jól szemlélteti, hogy a magyarok a kilencvenes évek közepén is nagyjából egyharmadnyi fizetést áldoztak élelemre, akárcsak például a dél-koreaiak három évtizeddel ezelőtt. Ám mára a dél-koreaiak már csak keresetük valamivel több, mint egytizedét költik ételre, italra. A fogyasztás szerkezetváltása, ami egyben a gazdaság modernizációját is jelenti, nálunk lassabban megy végbe” – hívta fel a figyelmet Kozák.
A fogyasztói szokások megváltozása ugyanakkor kihatással van egyéb iparági szegmensekre is. A házon kívüli (Out of Home) étkezés mértéke a válság előtti állapothoz képes 30-50 százalékkal esett vissza, a jó nevű, fővárosi éttermek az elmúlt években harminc százalékkal kevesebb vendéget szolgáltak ki. A probléma tovább gyűrűzik, hiszen ma a gasztronómia az egyik hajtóereje a nemzetközi turizmusnak. Ahol nincsenek magas színvonalú éttermek, oda a kiemelt vásárlóerejű látogatók sem utaznak.
Már nem élmény a vásárlás többé
A kilencvenes évek közepén a hazai háztartások nagyjából egyharmadnyi fizetést áldoztak élelemre, és ez a mutatószám mára sem változott sokat (25%), mely jól mutatja, hogy a fogyasztás szerkezetváltása, ami egyben a gazdaság modernizációját is jelenti, lassan halad előre.
Versenyfutás az idővel. 
