Rossz előjelnek tekinti az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ), hogy azok után, hogy év/év alapon az első negyedévben szerény növekedés volt tapasztalható a fogyasztásban, áprilisban már 2,7%-kal esett a fogyasztás, mert a szövetség szerint a fogyasztói piac mindig a gazdaság teljesítményét követi.
| A kereskedelmi szövetséget a lehangoló kiskereskedelmi adatok sem tudták visszarántani a magyar valóságban, lélekben még mindig a kijevi stadion méregzöld gyepén ragadtak, ahol az olaszok 11-esekkel mentek tovább az angolok ellen a jelenleg zajló foci Eb negyeddöntőjében tegnap este. Idézünk néhányat a szövetség közleményéből, de felhívjuk rá a figyelmet, hogy nem viccről van szó, valóban ez szerepel a közleményben. A legjobbat a végére hagytuk. - "bombagólt lőtt a válság" (a bombagólok szépek és örülni szoktunk nekik, nem? - A szerk) - "Leshelyzetről szó sem lehet: a fogyasztói piac mindig a gazdaság teljesítményét követi" - "... itt, lesről szó sem lehet, költeni is ennyivel kevesebbet költöttek a vásárlók" - "üzemanyag piac folytatta az unalomig dühítő rövid passzos játékát" - "még csak egy bedobást sem sikerült kiharcolni (az üzemanyagok piacának)" - "és kedvezőbb forint-árfolyamot eredményezhet, így nem csak a benzin, hanem a banán is olcsóbb lehet" - "- kiállítják-e végre a feketézőket a meccsről" |
A kiskereskedelem áprilisi visszaesésében az élelmiszerüzletek játszottak - többek között - meghatározó szerepet. A 2%-os visszaesésért az OKSZ szerint a magas infláció a hibás, hiszen 15 milliárd forinttal többet hagytunk ott a kasszáknál, csak éppen kevesebb dolgoz vittünk haza. Erősen, 10%-kal visszaesett a tartós, nagy értékű iparcikkek vásárlása - de itt valóban kevesebbet költöttünk, ilyen célra 6-7 milliárddal kevesebb jutott.
A nagy értékű vásárlásokat 2007 óta halasztjuk, hiszen a drága üzemanyagra, élelmiszere és a hiteltörlesztésre megy el a fizetések nagy része. Üzemanyagból is kevesebbet vettünk, de a 3%-os visszaesés mellett áprilisban 16 milliárd forinttal többet hagytunk a kutakon, mint egy évvel ezelőtt. Ez jól mutatja, hogy milyen robusztus ütemben drágult az üzemanyag idehaza.
A szövetség arra számít, hogy az élelmiszerek és az üzemanyagok inflációja mérséklődik (pontosabban úgy fogalmaznak, hogy "erre lehet némi esély"). Az MNB arra számít, hogy az inflációs cél (3%) elérése kitolódik, főleg a különadók miatt - a jegybank a részletes és legújabb inflációs jelentését csütörtökön teszi majd közzé.
A fogyasztás alakulását nagyban befolyásolja az is, hogy hány devizahiteles él az árfolyamgáttal. A forint árfolyama az üzemanyagok ára miatt is fontos, ebből a szempontból a fogyasztóknak nem mindegy, mikor állapodik meg a kormány az IMF-fel (ez valószínűleg megnyugtatja a befektetőket, ami erősítheti a forintot).
Sok azonban a bizonytalanság, hiszen az Európai Bizottság az év hátralévő részéig még sok olyan döntést hozhat, ami befolyásolja a hazai kiskereskedelmet és az ágazati különadókon keresztül az inflációt (a Bizottság a múlt héten több kötelezettségszegési eljárást is indított ellenünk).
Vagy ahogy mindezt az Országos Kereskedelmi Szövetség focirajongó sajtósai megfogalmazták közleményükben: "az éves kilátások nagyban függnek attól, hogy változik-e a kormány ágazati politikája a nemzetközi láncokkal szemben, ahol az uniós sípszó a becsúszó szerelés szabálytalanságát jelzi (pláza-stop, kizárás az Erzsébet utalvány elfogadóhelyek közül, ágazati különadó)".
Kedden már nem jött össze az újabb rekord a budapesti tőzsdén – szerdán vajon sikerül? 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
