57 százalékuk pedig havi legalább 2500 forintot fordít kozmetikumokra - derül ki a német CD kozmetikai márka és az NRC piackutató által végzett friss reprezentatív kutatásból.
Ami a vásárlási gyakoriságot illeti, a válaszadók 10 százaléka legalább heti rendszerességgel tesz tusfürdőt, dezodort, krémet, testápolót és hasonló termékeket a kosarába, 28 százalékuk havonta több alkalommal, míg 46 százalék egy hónapban körülbelül egyszer.
Állatbarát, márkahű
Vásárlásnál elsősorban az árcímke alapján döntenek a magyar nők, emellett a termékek összetételét és eredetét is kiemelten nézik: a válaszadók 83 százaléka jelölte meg az árat fontos vagy nagyon fontos döntési szempontként, a kozmetikumok összetevőit 72 százalékuk értékelte hasonlóképpen.
Ezeket a termék eredete, származási helye követi a fontossági sorrendben 62 százalékkal, majd a különböző védjegyek és jelzések (például állatokon nem tesztelt, bio, vegán, alumíniumsó-mentes stb.) megléte 53 százalékkal.
Érdekesség, hogy a magyar nők csupán felének a döntését befolyásolja jelentősen a márkanév, míg körülbelül harmaduknak fontos csupán a választásnál a csomagolás, illetve a termék kinézete.
Szépítkezünk, de spórolunk
Nemcsak az árat nézik meg a magyar nők, hanem összességében is odafigyelnek arra, mennyit költenek szépségápolási termékekre. Erre utal legalábbis, hogy 43 százalékuk havi 2500 forintot, vagy annál kevesebbet, míg 40 százalékuk 2500 és 5000 forint körüli összeget szán erre a célra.
Ennél többet csak a magyar nők 17 százaléka ad ki havonta szépségápolási cikkek beszerzésére. A CD korábban – 2014 decemberében - Ausztriában is felmérte a nők vásárlási preferenciáit, ott némileg mást mutattak az eredmények.
Nyugati szomszédunknál az ár csak a negyedik legfontosabb döntési kritérium volt, és megelőzték a termék összetételével összefüggő olyan szempontok, mint a bőrtípusnak való megfelelés, az illat, vagy a termék hatékonysága.
A lengyel diplomácia vezetője szerint egy összetűzés végeredménye egyértelmű lenne.
