5p
Vannak népi hiedelmek és babonák, amik a modern kor ellenére sem tudnak kikopni az életünkből - még azok is, akik két lábbal járnak a földön, árgus szemekkel figyelik péntek 13-át, vagy szedik le az útjukba kerülő négylevelű lóherét. Az ünnepeink is tele vannak szokásokkal, így a szilveszter is. Mit tegyünk, hogy szerencsés évünk legyen, és hogy szabaduljunk meg a rossz ómenektől? Összeszedtük a legnépszerűbbeket.

Szilveszter éjszakájának egyébként is megvan a maga varázsa: ezen a napon visszatekintünk az elmúlt 365 napra, számba vehetjük sikereinket és kudarcainkat, és tiszta lappal vághatunk bele az új esztendőbe. Nem csoda hát, hogy még azok is, akiktől távol áll a babonaság, biztos, ami biztos alapon, egy kis plusz szerencséért folyamodnak. Sok szokás mögött már nem is tudjuk, miből ered - lássuk hát, miért fontos az újévi menü, és miért őrülnek meg a háziállataink minden év utolsó napján.

Terülj, terülj asztalkám - mit együnk?

Érdemes újévkor is bőségesen enni-inni, a megrakott asztal és az italozás azt vetíti előre, hogy a következő évünk is gazdag és bőséges lesz. Erre a magyarok is rájöttek, idén is megrohamozták a boltokat szilveszter előtt. Általálnos hiedelem, hogy szilveszter éjjel, illetve az újév első napján olyasmit kell enni, amiből sok van (rizst, hüvelyeseket, más szemes terményt), hogy nekünk is sok legyen belőle az új esztendőben. A lencse kerek alakja a pénzre emlékeztet, így ilyenkor különösen sok családnál készül ebből valamilyen étel.

A virslikkel mostanság elég sok galiba volt, több is fennakadt a teszteken. Szerencsére a Nébih segít abban, hogy biztosan jót válasszunk szilveszterre, erről korábban itt írtunk. >>>

A virsli, sült malac is okkal kerül ilyenkor az asztalra: azt tartják, hogy a disznó kitúrja a szerencsénket. Csirkét, baromfit azonban szigorúan tilos ilyenkor enni a babona szerint, mivel ők pont elkaparják a szerencsét a háztól. Vagyonunkat gyarapíthatja a káposzta és a folyami hal is, utóbbihoz jókívánság is tartozik: "annyi pénzed legyen, ahány pikkelye a halnak van". Más hallal azonban elúszik a szerencsénk. Emellett aki az új év első napján édeset eszik, annak édes éve lesz a hiedelem szerint - ezért is hagyományos étel az újévi fánk.

Hess, hess, rossz szellem!

A tüzijátékozás és a petárdázás is - kisállataink legnagyobb bánatára - egy hiedelemhez köthető, az erős fények és zajok a babona szerint ugyanis elűzik az ártó szellemeket, egyszersmind elkergetik az óévet. Az óévtől szabadulás egyébként számos más tettünkben is él: szilveszter éjfélkor ki kell csapni minden ajtót, ablakot a házban, mert csak így tud bejönni az új év a házba.

Ráaádsul érdemes még az újév beköszönte előtt megszabadulnunk a saját démonainktól, vagyis az adósságainktól, ezek ugyanis csak halmozódni fognak a babona szerint, ha magunkkal visszük. Aki esetleg betegeskedik, vagy gyengének érzi magát, igyekezzen kilábalni: aki ugyanis betegen kezdi az új évet, az egész évben gyengélkedni fog.

Dugd el a söprűt, ollót!

Vannak tiltólistás tevékenységek, amiket szigorúan tilos január elsején tenni, különben elűzzük magunktól a szerencsénket. Így tilos: mosni, ollót használni ("elvágjuk a szerencsét"), söpörni ("kisöpörjük a szerencsét"), dolgokat kölcsön adni (mert ettől sok kiadásunk lesz az új évben), és általában dolgozni (mert kidolgozzuk a belünket jövő szilveszterig). Nem szabad hagyni, hogy üresek legyenek a zsebeink, polcaink, pénztárcánk, mert ez szegény évet jósol, ezért is szokás szerencsepénzt ajándékozni - ez ugyanis a vagyonunkat gyarapítja. Ha viszont elveszítjük, úgy Fortuna is elpártol tőlünk.

A szerencse kovácsai: a férfiak

Újévkor kiemelt szerepet kapnak az erősebb nem tagjai, nem mindegy ugyanis, hogy ki lépi át a küszöbünket először az új esztendőben. Fontos, hogy az első vendégünk jó kedélyű legyen, a bosszús vendég rontást hoz a házba. Emellett az is szerencsét hoz, ha éjfélkor férfi kíván nekünk először boldog új évet. Érdemes ekkor elcsípni valakit egy csókra is, ha éjfélkor csókolódzunk, az szerelemben és boldogságban gazdag évet ígér.

Hiedelmeiben él a nemzet

Ha babonákról, különösen a szerencséről van szó, a magyarok kétharmada semmit sem bíz a véletlenre: a Szerencsejáték Zrt. tavaly készült reprezentatív felmérése szerint tízből csupán három magyar meri kijelenteni, hogy egyáltalán nem hisz az ilyesmikben, olvasható a Trend Fm oldalán. Ez a hétköznapi életünkre is átragad, így legtöbbünk tart a fekete macskáktól, péntek 13-tól, az emberek fele pedig retteg egy tükör eltörésétől, vagy épp semmi pénzért nem menne át egy létra alatt.

Nem csak mi vagyunk azonban babonásak: Svájcban pontban éjfélkor 12 korsó sört kell meginni, hogy szerencsések legyenek, Japánban pedig mindig nevetéssel kezdik az új évet, hogy boldogok legyenek. Angliában eldugják az új naptárat, aki ugyanins idő előtt kiteszi, vagy ír a következő évi naptárába, arra balszerencse vár, írja az alon.hu. Szlovákiában pénzt tesznek ilyenkor a terítő alá, hogy oda fialjon.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Vásárló Már a munkavállalók vannak jobb alkupozícióban, nem a munkáltatók – interjú Szimeiszter Sándorral, a JYSK vezérével
Csernátony Csaba | 2024. december 19. 05:46
A vásárlóknak kínált termékek kiválasztásában a mesterséges intelligencia helyett inkább az emberi döntésben bízik Szimeiszter Sándor, a JYSK Magyarországért, Görögországért és Ausztriáért felelős országigazgatója. A dán kiskereskedő cég nem tervez jelentős további áruháznyitásokat Magyarországon, mert közel lefedettnek tekintheti a piacot. Ugyanakkor más, hagyományos boltláncokkal szemben jól boldogul az online értékesítéssel a JYSK.  A cégvezető beszélt arról is, hogy a gyenge forint milyen hatással lehet az árcímkékre.    A KSH adataiból ugyan nem nagyon látszik, de kiskereskedők azt tapasztalják, hogy a magyar fogyasztók többet költenek az áruházaikban, mint korábban. A JYSK-nél mennyire látszik a forgalom növekedése? – A mi üzleti évünk szeptembertől augusztusig tart, így a 2024-es évet is a nyár végén zártuk le. Ennek az időszaknak az eleje még döcögős volt, ha azonban csak a naptári évet nézem, akkor nem panaszkodhatunk. Elég szép növekedést értünk el az eladott termékek mennyiségében és a vásárlók számában is. A lakásfelszerelési cikkeket kínáló áruházláncok, így a JYSK is gyorsan megérzik a gazdasági gondokat. A 2008-as pénzügyi válság utáni  leállás például azonnal jelentkezett nálunk, ám akkor is előbb kezdett el növekedni a forgalmunk, mint más tartós fogyasztási cikkekkel foglalkozó kiskereskedők értékesítése. Mi nem a piacunk prémium szegmensét célozzuk meg, aminek szerepe lehetett abban, hogy idén meg tudtuk ragadni a vásárlók fantáziáját.   – Ehhez nem kellett szortimentet váltani? – Nem. A koronavírus-járvány, a magas infláció, a kedvezőtlen árfolyamváltozások miatt nemcsak Magyarországon, hanem világszinten is gyengébben sikerült az előző évünk. Elsősorban az ellátási láncokkal, a beszerzési árakkal voltak gondok. Ezt sikerült korrigálni. Ennek köszönhetően 2024-ben még csökkenteni is tudtuk az árainkat. Ami a szortimentet illeti, egy-egy elosztóközpontunk – egy ilyen bázisunk Magyarországon is van –  több országot lát el úgy, hogy a választék különböző. Nem nagyok az eltérések: olyan 60-70 százalék azonos és 30-40 százalék változik. Előfordul, hogy csak a termékek színei eltérőek, mert a különböző országokban más színek a népszerűek. Érdekes furcsaság ezzel kapcsolatban például, hogy a paplan- és a párnaméretek minden országban eltérőek. Mások a megszokott, elfogadott nagyságok. Ehhez próbálunk alkalmazkodni.   – A magyarországihoz hasonlóan alakult a JYSK elmúlt éve a három országban, amit irányít? – Görögországban is jó évünk volt. A görög társadalom a tíz évvel ezelőtti adósságválság után jól összeszedte magát, a covidot is szerencsésen átvészelték és két évvel ezelőtt nekilendült infláció sem volt olyan magas náluk, mint Európa más országaiban. Úgy látom, hogy a görög piac továbbra is ígéretesen alakul. Ausztriában ugyan nincsenek olyan hullámvölgyek az üzleti környezet alakulásában, mint Magyarországon, viszont alacsony a gazdasági növekedés és az európai átlagnál jobban megugrott az infláció. Ezért az osztrák lakosság vásárlói hangulata viszonylag rossz. Ugyanakkor a JYSK forgalma ott is nőtt körülbelül hat százalékkal nőtt az előző üzleti évben.   – A JYSK nagy versenytársai a város széli nagyáruházaik után kisebb boltokat nyitnak a városközpontokban, míg a dán vállalat eleve ezen a terepen mozgott. Változik a koncepció a megjelenésük miatt? – Úgy négy-öt ezelőtt volt egy egységes boltkoncepciónk. Ebben az szerepelt, hogy 1300 négyzetméteresek legyenek az áruházak, amiből 950 négyzetméter az eladótér. Ezt rugalmasan kezeljük, ami lehetővé tette azt is, hogy majdnem az összes budapesti plázában megjelenjünk kisebb eladóterekkel. Ez különben a márkaépítés szempontjából fontos, így tudunk többek között közelebb kerülni a fiatalabb generációhoz. Emellett a Bajcsy-Zsilinszky úton lévő boltunkat is ennek köszönhetően nyithattuk meg, bár ott a rakták egy pincehelyiség, ami sok gondot okoz a munkatársainknak.   – A potenciális vásárlóknak meg a parkolás a gond a környéken... – Azt tapasztaltuk, hogy megoldják a vevőink ezt a helyzetet. Egyébként, aki kíváncsi arra, hogyan lehet parkolni a zsúfolt belvárosokban, annak érdemes lehet megnézni, hogyan csinálják a görögök. Ott a parkolást „művészetté” fejlesztették.    Visszatérve a kisebb plázás boltokhoz, Magyarországon minden üzletünk nyereséges. Természetesen a plázás boltoknak is megvan a maguk szerepe a hálózatunkban, de a JYSK stratégiája elsősorban a nagyobb, önálló üzletek fejlesztésére fókuszál.   – A boltokkal kapcsolatos hír, hogy megnyitották a 100. áruházukat. Ez már a plafon vagy még jelentősen bővíteni akarják a hálózatot? – Magyarország területét ezzel a száz üzlettel nagyjából elég jól lefedtük. Az a célunk, hogy a sűrűbben lakott térségekben mindenki elérhesse egyik áruházunkat egy órán belül. Magyarországon vannak kisebb települések, ahol még tudnánk nyereséges üzletet üzemeltetni. Azt biztosan állíthatom, hogy nem lesz 150 JYSK-áruház az országban. Fontos lépés, hogy most indultunk Ózdon, ahol sokáig nem találtunk üzlethelyiséget. Ez volt az utolsó 30 ezer lakos fölötti település, ahol nem volt áruházunk. Nagyatád is egy viszonylag kis város, ahol meg tudtunk jelenni. Itt érdemes talán megjegyezni, hogy eddig erősen Európához kötött vállalatként működött a JYSK. Próbálunk új lehetőségeket, piacokat keresni, ezért két éve nyitottunk Törökország felé és jövőre megjelenünk Marokkóban is.   – A magyarországi fogyasztók előre félnek attól, milyen árakat hoz a forint gyengülése a boltokban. Mit várhatnak a JYSK-nél? – Egyelőre biztosan nem lesznek áremelések. Mi nem kötünk hedge üzleteket azoknak az országoknak a valutájára, amelyekben jelen vagyunk, hogy fedezzük az esetleges árfolyamveszteséget. Napi árfolyamon könyvelünk. Ugyanakkor most nagy előnyét látjuk annak, hogy Magyarországon van az elosztóközpontunk. Az ebben elérhető áru beszerzési ára alapján számoljuk el az értékesítést, ami kettő-öt havi eladásokat fedez. A készlet lassan árazódik át. Ezért lassabban és fokozatosan nőhetnek az árak, amit a termékkínálat változása mérsékelhet.   – Hogyan kezelik a kiskereskedelemben jelentkező munkaerőhiányt? – A JYSK-nél éves szinten 25 százalék körül alakul a fluktuáció, ami tudomásom szerint más áruházláncokkal összehasonlítva nagyon kedvező arány. Az élelmiszerláncoktól inkább üzletvezetői posztokra igazolnak hozzánk új kollégák. Próbálunk az átlagosnál magasabb béreket adni. Indulásként a minimálbérnél 15-20 százalékkal nagyobb összeget kínálunk, emellett sok juttatást is adunk. Mindenki kap például egy bónuszt, ami az üzlete teljesítménye alapján jár. Emellett munkavállaló-barát skandináv munkaszervezéssel dolgozunk. Ez nagy önállóságot kínál a hét-tíz fős csapatoknak, amelyekben a kollégáink dolgoznak. Ahogy hallom, a diszkontokra például nem igazán jellemzőek a laza szervezeti keretek. Úgy vélem, már minden munkaadó észrevette a magyarországi kiskereskedelemben, hogy vége a 15 évvel ezelőtt jellemző helyzetnek, amikor a munkaadók uralták a munkaerőpiacot. Jelenleg az a helyzet, hogy a munkavállalók vannak jobb alkupozícióban, mert kevesebben vannak, mint akkor. Mi mindent megteszünk, hogy megtartsuk a jól dolgozó kollégákat.   – Fizikai áruházlánccal rendelkező kiskereskedelmi cégek tudomásom szerint pestiesen szólva macerásnak tartják az online értékesítést. Nem hoz sok pénzt, viszont sok szervező munka van vele. Hogyan áll ezen a téren a JYSK? – Nálunk gond nélkül működik. Odafigyelünk a költségekre, mert a termékeink árai nem lehetnek magasabbak, mint amibe a fizikai boltban kerülnek. A szállítást általában nem tudjuk ingyen vállalni, de vannak olyan akcióink, amikor nem kérünk ezért pénzt. Az online értékesítésünk nő, amiben megint csak szerepe lehet annak, hogy Magyarországon van a JYSK áruelosztó központja. Elmondhatom azt is, hogy nem érezzük a Temu megjelenését az e-kereskedelemben. A mi kínálatunkhoz hasonló termékkel foglalkozó magyarországi webshopoknak persze más tapasztalataik lehetnek, amit sajnálok, de minket nem ingatott meg a kínai áruözön, amit a Temu hozott a magyarországi online piacra is.   – Nem hagyhatom ki, hogy rákérdezzek: hogyan hasznosítja a JYSK a mesterséges intelligenciát a működésében? – A termelés, a beszállítás oldaláról lehet szerepe az MI-nek, de attól még nagyon messze vagyunk – már ha valaha eljutunk idáig –, hogy a mesterséges intelligencia mondja meg, hogyan nézzen ki belülről egy JYSK-áruház. A mi választékunk nagyon emberközpontú. Személy szerint soha nem hittem abban, hogy erről többet fog tudni az MI, leszámítva, hogy gyorsabban el tudja számolni, miből, mennyi fogyott egy adott időszakban. Sok kiskereskedőt izgat, és a mesterséges intelligenciát is segítségül hívja, hogy kitalálja, hogyan lehet a vásárlót az üzletben irányítani. Hogyan lehet egy adott vevő vásárlását mindenféle eszközzel, okos trükkökkel – mi van szemmagasságban és hasonlókkal – növelni. Én ebben soha nem hittem. Inkább a jó márkák erejében hiszek, a jó árazásban, a termékek jó minőségében. A kiskereskedő akkor végzi jól a munkáját, ha ki tudja találni, mire van és főként, hogy mire lesz szüksége a vevőinek. Ez a szakmája, ehhez kell értenie. Az MI adhat segítséget ebben, ötleteket, de végül az embernek kell dönteni. A jó tervezést, az előrelátást – legalábbis egyelőre – nem tudja átvenni az embertől a mesterséges intelligencia. A vásárlóknak kínált termékek kiválasztásában a mesterséges intelligencia helyett inkább az emberi döntésben bízik Szimeiszter Sándor, a JYSK Magyarországért, Görögországért és Ausztriáért felelős országigazgatója. A dán kiskereskedő cég nem tervez jelentős további áruháznyitásokat Magyarországon, mert közel lefedettnek tekintheti a piacot. Ugyanakkor más, hagyományos boltláncokkal szemben jól boldogul az online értékesítéssel a JYSK.  A cégvezető beszélt arról is, hogy a gyenge forint milyen hatással lehet az árcímkékre. 
Vásárló Megjelent az űrkutatásból származó technológia a fogkrémeknél
Buksza blog | 2024. december 15. 18:03
Az űrhajók és a fogkrémek meglehetősen távol állnak egymástól, ám összekötheti őket, hogy hasonló módszerekkel készülnek. Legalábbis a Colgate ebbe az irányba megy. 
Vásárló Ki lehet törni a bejgli, halászlé, töltött káposzta háromszögből? A franciák mutatják a karácsonyi lakomadivatot
Buksza blog | 2024. december 15. 11:13
A franciák karácsonyi ételválasztása megmutatja, hogy ki lehet törni a halászlé, töltött káposzta, bejgli készítésének Bermuda-háromszögéből, ha egy kicsit bonyolultabban gondolkodik a házi szakács.
Vásárló Furcsa balesetben halt meg egy Magyarországon is népszerű márka alapítója
Privátbankár.hu | 2024. december 15. 08:26
Kirándulás közben történt a szerencsétlenség.
Vásárló Futárok nevében verik át a gyanútlan online vásárlókat a csalók: figyelmeztet a szlovák rendőrség
Privátbankár.hu | 2024. december 12. 12:59
Egy újfajta csalásra hívja fel a figyelmet a magyar nyelvű szlovákiai sajtó, ami vélhetően nem csupán Magyarország északi szomszédjának lakóit veszélyezteti.
Vásárló Földbe döngölheti a bíróság a „junk food” élelmiszerek és italok gyártóit
Buksza blog | 2024. december 12. 07:44
Egy magánember olyan pert kezdeményezett az úgynevezett ultrafeldolgozott élelmiszerek gyártói ellen, amely a dohánygyártók elmeszeléséhez hashonló végeredménnyel járhat.
Vásárló Váltás jöhet a boltokban: nyugdíjba mehetnek a mostani bevásárlókocsik
Buksza blog | 2024. december 10. 17:47
Hamarosan megjelenhetnek az okosnak mondott bevásárlókocsik az áruházakban, amelyek két szempontból is kiérdemlik ezt a jelzőt. Sokat tudó elektronikus kütyük és tudják hogyan húzzák ki a pénzt a vevők.
Vásárló Egy speciális hajápoló termék, amelyet érdemes megismerni
Márkázott tartalom | 2024. december 9. 15:29
A keratinos samponok népszerűsége töretlen, de vajon hányan ismerik közelebbről is ezeket a termékeket? Miért jó, ha ezeket használjuk a már megszokott samponok helyett? Cikkünkből ez is kiderül!
Vásárló Fekete karácsony: minden idők legdrágább bevásárlására készülhetnek a magyarok
Gáspár András, Valkai Nikoletta | 2024. december 9. 05:47
Az elmúlt hónapok áremelkedése decemberben tetőzött: másfél éve nem láttunk akkora drágulást a hipermarketekben, mint most. A két számjegyű drágulás visszatért az üzletekbe, sosem volt még ilyen drága a nagybevásárlás a Privátbankár Árkosár története során.
Vásárló Évtizedek óta példátlan drágulás történt: méregdrága lett a kávé
Buksza blog | 2024. december 8. 16:45
A kávé ára ötven éve nem látott magasságba nőtt miután az alapanyag kínálata messze elmarad a kereslettől. A háttérben részben a klímaváltozás és az ellátás finanszírozásának némi kavarodása áll.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG