Jól fizet a kannásbor – az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) statisztikái szerint szeptemberben és októberben egyaránt 22 ezer forint feletti áron lehetett értékesíteni a belföldön, földrajzi megjelelöés nélküli fehérborok hektoliterjét – tavaly októberben még 20 ezer, 2012. őszén pedig 17 ezer forint körül állt a kommersz fehérborok átlagára. Hasonló a helyzet a vörös- és rozéborok esetében is – itt ugyanakkor a 23500 forint körüli átlagár nagyjából ezer forinttal múlja „csak” felül a tavalyi árszinet.
A minőségi fehérborok esetében ugyanakkor augusztus óta folyamatos az árcsökkenés: a nyár végén még 31500 forintért eladható átlagár a szüret utáni időszakra 30 ezer alá esett, így nagyjából egy ezressel haladja meg a 2013-as árszintet. A minőségi vörösborok esetében ugyanakkor a szeptemberi 30 ezer forintos hektoliterenkénti átlagárnál 300-400 forinttal magasabb az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott vörös és rozé borok értékesítési ára. Érdekes, hogy a vörös- és rozéborok esetében az elmúlt évitől eltérően alakulnak az árak: mind a lédig, mind a minőségi borok esetében szeptemberben még a tavalyi árszinten lehetett értékesíteni a termékeket, ám 2013-mal ellentétben – amikor az árak a vörös szegmensben októberben esni kezdtek – idén felfelé indultak el az értékesítési árak.
Az AKI adatai szerint ugyanakkor a hazai lédig fehérborok értékesítési ára lényegében megegyezik a francia hasonló termékek átlagárával. Ez a tendencia lényegében az év eleje óta tart az AKI szerint.
Májusban sorban a 12. hónapban, 2021 július óta a tényleges szintre emelkedett a japán gazdaság összetett teljesítményindexe. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
