Megesszük a fizetésünket

A magyar háztartások nettó jövedelméből az élelmiszerre és élvezeti cikkekre fordított költés az idén 26-26,5 százalékra nőhet a tavalyi 25 százalékról - mondta Kozák Ákos, a GfK Hungária ügyvezető igazgatója a piackutató friss felmérését ismertetve az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szakmai rendezvényén.

Kozák Ákos kiemelte: Magyarországon a kiadások szerkezete nem a fejlett gazdaságok költési szerkezetének irányába mozdul el, hiszen a legnagyobb kiadási tétel továbbra is az élelmiszerek és az élvezeti cikkek, míg lakásfenntartásra jövedelmük 23 százalékát költik a háztartások.

Rámutatott: a háztartások 2009-ben alacsonyabb szinten stabilizálódó kiskereskedelem-releváns fogyasztási kiadásokkal, és mérsékeltebb hitelfelvétellel reagálnak  a gazdasági helyzetre. A gazdasági nehézségek visszavetik a mobilitással, hírközléssel, valamint a kultúrával és lakásfenntartással kapcsolatos háztartási költéseket - fűzte hozzá.

Többet költünk, de kevesebbet eszünk

A GfK ügyvezető igazgatója ismertette: mintegy 5 százalékkal csökkent a sajátmárkás termékek piaci részaránya a napi fogyasztási cikkek piacán 2009 első negyedévében 2008 utolsó negyedéhez képest. Az első negyedévben az úgynevezett "A márkás", vagyis jobban promótált termékek piaci részaránya ugyancsak csökkent - átlagosan 9 százalékkal - a vidéki háztartásokat vizsgálva pedig még nagyobb - 11,3 százalékos - volt a csökkenés ezeknél a termékeknél - mondta Kozák Ákos.

Úgy vélekedett: a jelenlegi gazdasági helyzetben néhány termékkategóriában felértékelődik az otthoni termelés szerepe, így ha a válságból való kilábalás elhúzódik, ez a tendencia Magyarországon is felerősödhet.

A fogyasztók a válság első szakaszában, 2008 őszén-telén a vásárolt mennyiséget csökkentették, míg megfigyelhető, hogy 2009 január-februártól már az olcsóbb ár irányába is történt elmozdulás, vagyis nemcsak kevesebbet vásároltak, hanem emellett az olcsóbb árukat keresték.

A lakosság pénzügyi magatartásáról elmondta: nőnek a lakossági megtakarítások a felső középosztályban, míg a hitelezettek aránya csökkent, és 5 százalék körülire esett vissza a valamilyen hitelt felvenni szándékozók aránya is. Nőtt ugyan a lakosság finanszírozási képessége és megtakarítási hajlandósága, azonban ez egy kényszerű alkalmazkodás eredménye - összegzett Kozák Ákos.

Nem a hamburgeréért szeretjük Amerikát
Kelendőbb a magyar áru, nemcsak az olcsó kell
Csak azt hisszük, hogy normálisan étkezünk!
Rég nem hipermarketben költjük a legtöbbet
Inkább nem eszünk, de olcsót nem veszünk

MTI