A csaknem négymillió háztartást érintő rezsiköltség-csökkentésről december 12-i ülésén döntött a kormány. Giró-Szász András kormányszóvivő akkor azt hangsúlyozta: a szolgáltatóknak kell viselniük a terheket, azokat nem háríthatják át. Hozzátette, hogy a szektor 1995-ös privatizációjában részt vevő cégek az elmúlt 17 esztendőben évente átlagosan húszszázalékos nyereségre tettek szert, így a befektetés már 3,5-szer megtérült nekik.
A kormányszóvivő akkor felidézte, hogy 2002 és 2010 között több mint kétszáz százalékkal emelkedett a gáz, száz százalékkal pedig a villany ára, a magyar családokra így irreálisan magas teher nehezedik a rezsiköltségek díja miatt. Az európai uniós átlag a magyar számnak körülbelül a kétharmada - jegyezte meg.
Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára pénteken az M1 Az este című műsorában elmondta, hogy a rezsiköltségek csökkentéséhez szükséges jogszabályok elkészültek. Mint mondta, az Országgyűlés három törvényt módosított, és az elmúlt napokban aláírták azokat a miniszteri rendeleteket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy január 1-jétől 10 százalékkal mérséklődjön a lakossági gáz, villany és távhő fogyasztói ára.
Az államtitkár utalt arra, hogy a magyar családok 50 százalékánál a létfenntartási kiadás felét meghaladja a rezsiköltség, 20 százalékánál pedig még ennél is magasabb az arány.
Fónagy János szerint a lakossági rezsiköltség csökkentésével mérséklődik az érintett szolgáltató cégek átlagot jóval meghaladó haszna, de ez még nem jelenti azt, hogy tönkremennek.
Megjelent a rezsicsökkentésről a rendelet
Megjelent a Magyar Közlönyben szombaton az a rendelet, amelynek alapján januártól 10 százalékkal csökken a lakosság számára a távhő, a villamos energia és a földgáz ára.
A korábbi 14 százalékról 25-re ugrik a nők aránya, de még így is az európai átlag alatt marad. 
