|
Privátbankár vélemény Fontos, hogy ez az adat, csak az internetezőkre igaz, ha teljes lakosságra mérték volna, valószínűleg Magyarország nem szerepelne ilyen előkelő helyen, hiszen internetlefedettségben el vagyunk maradva a nyugati országoktól. |
Az Európai Unióban a 16-74 éves korcsoportban az internetezők között legmagasabb arányban Magyarországon használnak közösségi oldalakat - derül ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat adataiból.
Élen a rangsorban
Tavaly az Európai Unióban átlagosan az internetet használó 16-74 évesek 63 százaléka volt jelen valamilyen közösségi hálózaton.
A tagországok rangsorát Magyarország vezeti, ahol 83 százalék volt ez az arány, majd Málta (82 százalék), Belgium (80 százalék), Ciprus (79 százalék), Dánia (77 százalék) következnek. A rangsor végén Franciaország áll, ahol mindössze 47 százalék volt a jelenlét valamilyen közösségi hálózaton 2016-ban, Szlovéniában 51 százalék, Csehországban 55 százalék, Németországban 56 százalék, Ausztriában 58 százalék, míg Lengyelországban 60 százalék volt a mutató.
Szinte az összes fiatal
A fiatalok (16-24 éves korcsoport) között az unióban a legnagyobb arányban (97 százalék) Belgiumban, Magyarországon és Dániában használták a közösségi oldalakat, a legkisebb arányban (77 százalék) Franciaországban, míg az uniós átlag 88 százalék volt.
Az idősebbek (16-24 éves korcsoport) közötti közösségi hálózati aktivitás az unióban átlagosan 32 százalék volt, és majdnem minden uniós tagállamban 50 százalék alatt maradt, kivéve Belgiumban (56 százalék), Magyarországon (55 százalék), Máltán (51 százalék) és Portugáliában (50 százalék).
Mire használják még?
Az internethasználók 16-74 éves korcsoportjában a tagállamok közül Litvániában olvastak a legnagyobb, 93 százalékos arányban online híreket, ugyanez a ráta Horvátországban 91 százalék, Észtországban és Luxemburgban 89 százalék, Magyarországon pedig 88 százalék volt. Legkisebb, 49 százalékos arányban Írországban olvastak az internetezők online híreket, Franciaországban 56 százalék, Olaszországban 60 százalék, Romániában pedig 63 százalék volt az internetes hírolvasók aránya.
Zenehallgatásra a legnagyobb arányban (69 százalék) Svédországban használták a 16-74 évesek a világhálót. Finnországban a felhasználók 68 százaléka, Máltán 65 százaléka, Észtországban 64 százaléka, Dániában 62 százaléka, Magyarországon pedig 61 százaléka hallgatott zenét online 2016-ban. Horvátországban ugyanakkor ugyanez az arány mindössze 28 százalék volt.
Internetes banki ügyintézésre legmagasabb arányban (92 százalék) Finnországban használták a világhálót. Dániában és Hollandiában az internethasználók 91 százaléka, Észtországban 90 százaléka, Svédországban pedig 89 százalék intézte a világhálón keresztül banki ügyeit. Ebben a rangsorban Magyarország a 22. helyre került 44 százalékkal. Az internetes banki ügyintézés sereghajtói az EU-ban Bulgária (7 százalék), Románia (8 százalék), Görögország (28 százalék), Ciprus (37 százalék), Portugália (41 százalék) és Olaszország (42 százalék).
Információkeresésre a legmagasabb arányban (92 százalék) Németországban használták a világhálót, de magas volt az arány Horvátországban, Finnországban és Hollandiában (egyaránt 91 százalék) és Csehországban (90 százalék) is. Magyarország a rangsor 9. helyén állt a 80 százalékos uniós átlagot meghaladó 88 százalékkal. Legkisebb arányban Olaszországban (50 százalék), Romániában (59 százalék) és Bulgáriában (65 százalék) használták az internetezők információkeresésre az internetet tavaly - közölte ez Eurostat.
Szerintük teljesen el tudnák látni Magyarországot. 
