A múlt év első kilenc hónapjában a hazai mobilszolgáltatók 18,3 milliárd forintnyi hitelt nyújtottak ügyfeleiknek, akik a pénz csaknem 80 százalékát közvetített szolgáltatásokra, parkolásra, autópálya-matrica vásárlásra költötték – írja a Világgazdaság.
Mindez azt jelenti, hogy a hazai mobiltársaságok erős hitelpiaci szereplőnek számítanak, még akkor is, ha az általuk biztosított hitelkeret nagysága a 342,7 milliárd forintos 2018-as első kilenc havi személyihitel-folyósításnak mindössze 5,3 százalékát teszi ki.
A mobilegyenleg terhére vásárolt termékek és szolgáltatások között azokat a nem távközlésű célú (nem telefonhasználattal, üzenetküldéssel és internettel kapcsolatos) összegeket tartja nyilván a Magyar Nemzeti Bank, amelyeket a jellemzően havidíjas ügyfelek a számukra a szolgáltatójuk által fenntartott havi keret terhére költenek el. Ezen összeget a következő havi távközlési számlán vonja le a szolgáltató. E körbe éppúgy beletartoznak a csengőhangok, mint a mobiltelefonnal fizetett parkolási vagy autópálya-díjak vagy a mobiltelefonos lottóvásárlás.
Az MNB nyilvántartása szerint 2018 első háromnegyed évében a mobiltulajdonosok ily módon 12,7 százalékkal költöttek többet, mint az előző év hasonló időszakában.
Rég nem látott mélypontra került a hazai fizetőeszköz: napközben 415 forintot is elkértek egy euróért. 
Mi az a megatrend, és miért hagy ki egy jó lehetőséget az, aki nem tudja?
