27,3 milliárdot kellett kompenzálni
A tízszázalékos kisfogyasztói energiaár-csökkentést hangsúlyozottan objektíven vizsgálta a REKK, és kitért a távolabbi hatásaira is - hangzott el az első negyedévi energiapiaci jelentés bemutatója alkalmából.
A kiadvány 2011. évi adatokkal számolt, ekkor a lakossági villamosenergia-fogyasztás nettó 273 milliárd forint volt. Ennek a tíz százaléka 27,3 milliárd forint, ennyit kell kompenzálni a rezsicsökkentés miatt.
A rész-számításokat mellőzve, a nagyfogyasztók teljes költségnövekedése pontosan ennyi. Viszont hiányzik a kalkulációból a tízszázalékos árcsökkentésre jutó 27 százalékos áfa kiesése. Emiatt az állam 12,3 milliárd forinttal kevesebb forgalmi adóhoz jut - mutat rá a kiadvány.
Kaderják Péter - aki 2000 és 2003 között a Magyar Energia Hivatal elnöke volt - közölte: ebből az következik, hogy a villamos energiánál a rezsicsökkentést a nagyfogyasztók és az állam állja.
Nem fogunk tenni az energiahatékonyságért
A lakossági földgázfogyasztás - ugyancsak 2011-ben - nettó 460 milliárd forint volt. A rezsicsökkentés 10 százalékos hatása 46 milliárd forint, ennek kompenzálása több szereplő - a nagykereskedő, a termelő, az elosztó, a szállító és a tároló - között oszlik meg. A költségvetés áfakiesése pedig 13-14 milliárd forint.
A rezsicsökkentés egyik távlati hatása a REKK szerint az, hogy a lakosság kevésbé lesz érdekelt az energiahatékonysági beruházásokban, így elmaradhat az ablakcsere, a falak hőszigetelése és a fűtési rendszer korszerűsítése, továbbá kevesebben szereltetnek a házuk tetejére napkollektort és napelemet.
Mi fizetjük-e meg a rezsicsökkentés árát?
A villanyáram kisfogyasztói árának tízszázalékos csökkentését a nagyfogyasztók és az állam fizeti meg, a gázszektorban azonban differenciáltabb az árcsökkentés terhének szétosztása - mondta Kaderják Péter, a REKK Energiapiaci Tanácsadó Kft. igazgatója.
Lengyelországnak összesen megközelítőleg 320 millió euró kényszerítő bírságot kell kifizetnie 
