Miért nem éri meg ingázni a fővárosból?

Még mindig jóval a gazdasági válság évei előtt tapasztalt szintek alatt pang a munkaerő-kölcsönzés piaca, a mobilitásra inkább csak vidéken van hajlandóság – írja keddi cikkében a Napi Gazdaság.

Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (SZTMSZ) elnöke a lapnak elmondta: lassú, de kiegyensúlyozott növekedés indult meg a munkaerő-kölcsönzés piacán az utóbbi egy-két évben a válság esztendeiben tapasztalt negatív trendhez képest, a tavalyi bővülés a bázisévhez viszonyítva 10-20 százalék körüli.

Kölcsön munkaerő az autóiparban és az irodákban

A szakértő hozzátette, a világgazdaságot érzékenyen érintő krízis előtti szinttől még messze van az ágazat, annak ellenére, hogy egyes területeken dinamikus fejlődésnek indult az üzletmenet. Elsősorban a gyártói és termelői kapacitásaikat bővítő, ezen belül is az elektronikai és autóipari vállalatoknál van pozitív fejlemény. Ezeknél a cégeknél elsősorban a fizikai munkásokat keresik, őket ugyanis könnyebb betanítani és szezonális jelleggel alkalmazni. A nyári szabadságolások miatt azonban az irodai tevékenységre is gyakran alkalmaznak kölcsönmunkaerőt, elsősorban adminisztratív, pénzügyi, számviteli területen - erre főként fiatalokat keresnek.

Vidék kontra főváros

Az ágazatra a munkanélküliek körében tapasztalható rugalmatlanság is kedvezőtlenül hat. Elsősorban Budapesten és a fővárosi régióban fordul elő egyre nagyobb számban, hogy az állás nélküliek inkább a segélyt veszik fel ahelyett, hogy elfogadnák a néhány kilométernyi utazás árán elérhető munkahelyet, illetve inkább a feketemunkát választják. A távolabbi vidékeken – elsősorban a fizikai munkások – nagyobb hajlandósággal vállalják az ingázást, ami a munkaerő-toborzás változó sikerességre enged következtetni - írja az újság.