A munkaerő-kölcsönzés egészen innovatív megoldásnak számít, ami a cégek számára kifejezetten előnyös. Az igénybevételével ugyanis rövid idő alatt lehet betölteni pozíciókat, nem kell tartani a beválási rizikótól, és a költségek szempontjából is megéri. Ennek köszönhetően sokkal gyorsabban lehet alkalmazkodni a változó körülményekhez. Hogyha például egy időszakos projekt miatt rövid időn belül szükség van néhány új emberre, akkor ezt külső segítség igénybevételével könnyebben meg lehet valósítani.

Ha a cégek szeretnének embert találni a munkahelyekre, ki kell találniuk valamit az 5x8 órás munkaidő helyett.

A bűnszervezet közel 700 millió forint tüntetett így el.

Egyre többet kell azzal foglalkozni, hogy bizonyos pozíciókra nem, alig vagy nagyon nehezen lehet találni munkavállalókat. A hiány korántsem csak az IT szférára jellemző. Targoncások, operátorok, összeszerelők, villanyszerelők, bolti eladók, pénztárosok és postai dolgozók egyaránt a lista élén szerepelnek. Tényleg mindenki kiment már külföldre, vagy meg lehet oldani a munkaerőhiányt?

Rohamosan növekszik a kölcsönzött munkaerő száma, ráadásul egyre több iparág él ezzel a lehetőséggel.

A vállalatok egynegyedének már most gondjai vannak az üres helyek betöltésével.

Segéd- és szakmunkások lehetnek a legnagyobb befutók 2015-ben. A Humán Centrum szerint a hazai vállalatoknak rájuk van most igazán szükségük, azt viszont nem tudják, honnan szerezhetnek sok embert, gyorsan. Hamarosan megnőhet a munkaerő-kölcsönzés szerepe, de ez a lehetőség egyelőre ismeretlen terep a cégeknek.

Tavaly csaknem 121 ezer munkavállaló dolgozott munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül, 18,9 százalékkal több, mint egy évvel korábban - közölte a munkaerő-kölcsönző Trenkwalder Személyzeti Szolgáltató Kft. hétfőn.

A fővárosban és Pest megyében lakók nem szívesen utaznak egy munkahely miatt. A vidékiek igen. Az autóiparban és az irodákban kölcsönzik a legtöbb munkaerőt.

A Közép-Dunántúlon a régióban idén másodszorra csaptak le a NAV munkatársai olyan bűnözői csoportra, amely munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozott. A most lebuktatott csapat „ügyeskedései” révén több mint 160 millió forint adót csalt el. Az adóhatóság ismertette a módszert, ami nem túl jó - tekintve hogy teljes lebukás lett a vége.

Nemcsak munkaerőt, de az adóforintokat is "kölcsönöztek" annak a két cégnek a vezetői, akiket most vettek őrizetbe - a NAV nem díjazta a fiktív számlaforgalmat

Az érdekképviseletek szerint több szigorítás is kellene, hogy kiszűrjék a renitens cégeket.

Jelentősen csökkenhet a kölcsönzött munkavállalók létszáma a júliusban hatályba lépő új Munka törvénykönyve (Mt.) miatt, és ez egyben a foglalkoztatottság csökkenését eredményezheti, mivel a kölcsönzött dolgozók várhatóan nem kerülnek át teljes mértékben a kölcsönvevőhöz belső állományba. Számos cégnél nincs reális alternatívája a kölcsönzésnek.

 

A munkaerő-kölcsönző cégek attól tartanak, hogy a bérkompenzációs szabályozás miatt ellehetetlenül a működésük, ugyanis a kölcsönbe adó cégek nem tudják garantálni, hogy a foglalkoztatottak ne vigyenek haza kevesebb pénzt, így eleshetnek a közbeszerzésektől és az állami támogatásoktól. A munkaerő-kölcsönző cégek tavaly közel 130 ezer embert foglalkoztattak.

A megyei munkaügyi központ megerősítette, hogy a komáromi ipari parkban elektronikai alkatrészeket gyártó ZA-CO Kft. március elején megszünteti 282 dolgozójának munkaviszonyát. Az elbocsátott dolgozók 75 százaléka szlovák állampolgár, a magyar dolgozókat a munkaügyi központ megpróbálja az elbocsátások kezdetére álláshoz juttatni.