Foglalkoztatási kilátások 2015-ben
A Humán Centrum Kft. felmérése 2014 decemberében zajlott, amelynek keretében felső- és középvezetőket kérdeztek a vállalati foglalkoztatásról. Az online kérdőívet kis- és középvállalatok döntéshozói és HR szakemberei töltötték ki, vegyes iparágakból, az ország különböző részeiből.
A munkaerő-toborzás témakörében a válaszadók 94 százaléka mutat nyitottságot az új munkaerőre, ebből 63 százalék még az idén tervezi, hogy bővíti a vállalat alkalmazotti körét. A válaszok alapján a legnagyobb igény a fizikai munkások iránt van, közöttük is a legkeresettebbek a betanított, a segéd- és a szakmunkások. A bővítés mértéke előre láthatóan a válaszadó cégek többségénél maximum 10 fő, ám a kitöltők közel 20 százaléka 10-50 fős létszámbővítést tervez.
Munkaerő-toborzás problémái
A felmérés azt mutatja, hogy az érintett vállalatok többségének esetenként gondot okoz a tömeges munkaerő-toborzás. A válaszok alapján az okozza a legnagyobb problémát, hogy nem áll rendelkezésükre elegendő munkaerő a telephelyek körül, több pozíciónál munkaerőhiány tapasztalható. A kutatás szerint ez a jelenség a közép-magyarországi régióban a leggyakoribb, de nagyobb mértékben megfigyelhető még a dél-alföldi, valamint a közép és nyugat-dunántúli területeken is.
A Humán Centrum kérdőívében a foglalkoztatás témakörén belül egyaránt igyekezett vizsgálni a munkaerő-kölcsönzés jelenségét és betöltött szerepét a vállalatok életében. Az adatokból jól látszik, hogy Magyarországon a kölcsönzött munkavállalók alkalmazására alig van példa.
Csekély háttértudás a jellemző
A felmérésben részt vevő vállalatok válaszai egyértelműen azt mutatják, hogy az érintettek egyáltalán nincsenek, vagy alig vannak tisztában a munkaerő-kölcsönzés velejáróival: míg a jogi hátterét a kitöltők 60 százaléka egyáltalán nem, illetve alig ismeri, addig az előnyei, a hátrányai és az anyagi vonzatai esetén ez az arány már csak közel 40 százaléka. Ehhez ugyanakkor az is hozzátartozik, hogy a megkérdezettek csaknem 70 százaléka HR portálokról és kiadványokból tájékozódik, továbbképzést vagy szakemberi segítséget csupán a válaszadók kevesebb, mint egyharmada vesz igénybe.
Ez összefüggést mutat a munkaerő-közvetítő vállalatok ismertségével is, hiszen a megkérdezettek 20 százaléka egyáltalán nem ismer egyetlen egy ilyen céget sem. A legismertebb hazai kölcsönző vállalatok között van a Humán Centrum, a Trenkwalder, a Manpower, az Adecco és a Prohumán.
Az adatok alapján egyértelmű összefüggés mutatkozik a vállalatok mérete, valamint a munkaerő-kölcsönzés mértéke között: átlagosan a kisvállalatok nem, a középvállalatok alig, a nagyvállalatok pedig több kölcsönzött munkaerőt alkalmaznak. Ez az oka annak hogy Magyarországon a munkaerő-kölcsönzés kevésbé elterjedt, hiszen komoly többségben vannak a kis- és közepes vállalkozások.
A kölcsönzött munkavállalók népszerűsége
A kutatás alapján azok a cégek, akik jelenleg is foglalkoztatnak kölcsönzött munkaerőt, nyitottabbak erre a megoldásra, és több mint fele a közeljövőben is tervezi 10-20 ember alkalmazását. Ennek egyik oka, hogy a kitöltők 78 százaléka elégedett jelenlegi partnerével, továbbá negyedének egyáltalán nincsenek fenntartásai a kölcsönzött munkaerővel kapcsolatban. Ugyanakkor a vállalatvezetők gyakori, alaptalan félelmei közé tartozik a magas ár és a kölcsönzött munkaerő nagyobb arányú fluktuációja.
Csepreghy Rózsa, a Humán Centrum értékesítési- és marketingvezetője szerint a munkaerő-kölcsönzés nem jelent nagy költséget a vállalatok számára, mert a kölcsönzési díj csaknem 90 százalékát a munkabérek és azok járulékai teszik ki. Fontos hangsúlyozni azt is, hogy az azonos munkakörben dolgozók fluktuációja elenyésző különbséget mutat kölcsönzött és saját állomány esetén, azonban a különböző pozíciók nem összehasonlíthatóak.
A válaszokból az látszik, hogy a legfontosabb szempont a megkérdezettek számára egy munkaerő-kölcsönző cég esetén a megbízhatóság, az együttműködés minősége, valamint a rugalmasság és a minőség. Ha mindez megvan, a cégvezetők egyaránt nyitottak a rövid és hosszú távú kölcsönzött foglalkoztatásra.
A japán autógyár globális termelése kilencedik egymást követő hónapban esett vissza októberben, amit az Egyesült Államokban és Kínában tapasztalt nagymértékű termelési visszaesés húzott le. 
Mi az a megatrend, és miért hagy ki egy jó lehetőséget az, aki nem tudja?
