Az egyik budapesti kerületben felháborodott emberek hívták a Magyar Posta központját, mivel a területileg illetékes postahivatalban már félre volt téve a telefon a kézbesítés hiányára panaszkodók tömegei miatt.
Ebben a régióban már kéthetente viszi ki a posta a küldeményeket, és nem is titkolták a telefonban, hogy az ok a munkaerőhiány. Mit tehetnek ebben a helyzetben a hazai cégek? A megoldáshoz a Work Force vezetője adott néhány tanácsot:
1. A legkézenfekvőbb megoldás: béremelés
Ez a megoldás egyéni cég szinten ugyan kezelheti a problémákat, és számos nagyvállalat és KKV is nyitottabban viszonyul hozzá, mint egy éve. Makrogazdasági szinten azonban nem jelent előrelépést, hiszen az a munkaerő, akit az egyik cég átcsábít egy másiktól, azt a másik hiányként fogja megélni. Ez tehát a cégek és szakmák közötti mozgásokat támogatja, de a problémát nem oldja meg, hacsak nem a magasabb bérszint alacsonyabb bérszínvonallal rendelkező országokból is becsábít munkaerőt.
2. A kiválasztási módszertan fejlesztése
A hiány magasabb fluktuációval is együtt jár, mert könnyebb elcsábítani már kis jövedelem különbség mellett is a munkavállalókat. Kutatások szerint azonban egy erős vállalati kultúrával rendelkező, a munkavállalóival jól bánó, azokhoz lojális cégnél gyakran magasabb bérajánlat esetén sem mennek el a dolgozók, mert jól érzik magukat, és a kockázat nem feltétlenül éri meg nekik.
Ha a vállalatok olyan kiválasztási rendszereket működtetnek, amelyek jobban felmérik, hogy az adott munkavállaló nem csak kompetenciákban, hanem személyiségben, motivációs rendszerében is jobban illeszkedik a vállalati kultúrába, akkor lehet csökkenteni a fluktuációt.
Csákvári Róbert, az egyik vezető munkaerőkölcsönzéssel foglalkozó cég ügyvezetője ezért már azt javasolja partnereinek, hogy a toborzási folyamat elején cége munkatársai ne csak a HR-es kollegákkal egyeztessenek, hanem a termelés-gyártás területén is legyenek aktívak, művezetői, műszakvezetői és akár munkatársi szinten is bevonódjanak a vállalat életébe. Így sokkal nagyobb lesz az esélye, hogy az adott miliőbe illeszkedő munkatársakat is találjanak.
3. A „social toborzás” előtérbe kerülése
Megfigyelhető, hogy egy adott régióban a munkavállalók nagyon jól tudják, melyik munkaadó bánik jól munkatársaival, így ezekhez alacsonyabb vagy hasonló bérért semmiképpen, de gyakran magasabb bérért sem hajlandók elmenni, sőt, már az álláshirdetésre sem jelentkeznek. Az is érdekes, hogy gyakran családtagok, kisebb baráti társaságok együtt mozdulnak meg.
Míg az ArvaliCom egy korábbi, 2015-as Facebook-kutatása szerint a munkavállalók nem igazán használják álláskeresésre a Facebookot, a több mint 700 megkérdezett mindössze 4,55 százaléka használja leginkább erre, addig ez a helyzet mára megváltozott. Csákvári Róbert szerint a Facebookon ma már nagyon jól megcélozható a fizikai munkavállaló réteg, gyors és interaktív a kapcsolatfelvétel. Ehhez persze az is szükséges, hogy a cégnél azonnal kezeljék a beérkező igényeket, érdeklődéseket.
4. Munkáltatói márkaépítés
Az utóbbi években egyre több szó esett erről a területről. Egy erős márka több és jobb minőségű munkavállalót képes bevonzani, azaz a kiválasztást is támogatja, illetve hozzájárul a munkaerő megtartásához. Nemzetgazdasági szinten mindez nem feltétlenül segít az alap probléma megoldásában, de közérzet javító szerepe nem elhanyagolható.
A magasabb bérszint és a pozitív vállalati kultúra azonban egy idő után hazavonzhatja a külföldi munkavállalók egy részét, vagy az alacsonyabb bérszintű országokból erősítheti a munkaerő beáramlását. Ez már makroszinten is segíthet a munkaerőpiaci gondokon.
5. A kereslet és kínálat földrajzi kiegyenlítése
Míg korábban Magyarországot munkaerőpiac mobilitás szempontjából rugalmatlan országnak tartották, addig mára ez a helyzet változóban. A Work Force egy korábbi kutatása szerint a már kölcsönzött munkaerők több mint 60 százaléka hajlandó költözni egy jobb munkahely érdekében. A Mc Donald’s a napokban jelentette be, hogy bizonyos területen szállást is biztosít dolgozóinak.
A Work Force pedig mobil szállást létesített Oroszlányban, amely átlagban mintegy 90 százalékos kihasználtság mellett működik. A mobilabb munkavállalás jelentős mértékben segíthet a jövőben a hiány csökkentésében, ebben akár az állam is szerepet vállalhatna.
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
