A Népszabadság információi szerint a hazai munkaerő-kölcsönző cégek attól tartanak, hogy ellehetetlenül a működésük a bérkompenzációs szabály miatt, mivel a kölcsönbevevő cégek bérpolitikájára a kölcsönbe adóknak nincs hatásuk és a kölcsönzött dolgozók bérezését is ehhez kell igazítaniuk, nem tudják garantálni, hogy a foglalkoztatottak nettóban ne vigyenek haza kevesebb pénzt, mint tavaly.
A jogszabály szerint a béremelés az idén is a munkáltató döntésén alapul, azonban két évig nem indulhat közbeszerzési eljárásokon ajánlattevőként és a központi költségvetésből, valamint az elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban nem részesülhet az a munkáltató, amely az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében nem hajtja végre a kormányrendelet szerinti elvárt béremelést, vagyis a munkavállaló nettó bére változatlan feltételek mellett ne csökkenjen.
A munkaerő-kölcsönző cégek 130 ezer embert foglalkoztattak tavaly, ennyi főt kölcsönöztek ki hazai cégekhez. A munkáltatói jogok megoszlanak a kölcsönbe adó és a kölcsönző vállalkozások között, a munkaviszony az előbbivel jön létre, a konkrét foglalkoztatás azonban utóbbihoz kötődik. Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ) szerint az előző évhez képest 5 százalékkal emelkedett 2011-ben a kölcsönzött munkaerő száma.
Mindezek mellett a kormány a munkáltatókkal úgy állapodott meg, hogy, aki nem kap kárpótlást kompenzáció formájában, azt az állam segíti meg. A közszférában az állam biztosítja, hogy a 216 ezer forint alatti sávban keresőknek ne csökkenjen a nettó bére, míg a versenyszféra esetén kétlépcsős kompenzációt alakítanak ki. Az első lépésben, mintegy három százalékig, az állam kompenzálja az alacsony munkabérrel rendelkező csoportokat, a második lépésben pedig azoknál, akik kimaradnak a kompenzáció játékszabálya szerint a béremelésből, az állam egyéni kompenzációt hajt végre. A bérkompenzáció 130 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek; ez az összeg rendelkezésre áll a büdzsében.
Beteheti a kaput a munkaerő-kölcsönzésnek a bérkompenzáció
A munkaerő-kölcsönző cégek attól tartanak, hogy a bérkompenzációs szabályozás miatt ellehetetlenül a működésük, ugyanis a kölcsönbe adó cégek nem tudják garantálni, hogy a foglalkoztatottak ne vigyenek haza kevesebb pénzt, így eleshetnek a közbeszerzésektől és az állami támogatásoktól. A munkaerő-kölcsönző cégek tavaly közel 130 ezer embert foglalkoztattak.
Korábban a külügyminiszteri poszt várományosaként emlegették.
