A munkavállalói csoportok az idén sem járhatnak rosszul az egykulcsos, arányos adórendszerre áttéréssel - jelentette ki Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, miután a kormány a munkaadók és a munkavállalók szervezeteinek képviselőivel találkozott hétfőn.
Aki nem kapna kompenzációt, az is kap
A tárcavezető tájékoztatása szerint egy többlépcsős kompenzációs mechanizmusról állapodtak meg. Eszerint a közszférában az állam biztosítja, hogy a 216 ezer forint alatti jövedelmi sávban keresőknek, mintegy 690 ezer embernek se csökkenjen a korábbi nettó bére.
Tudatta azt is, hogy a bérkompenzáció 130 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek; ez az összeg rendelkezésre áll a büdzsében.
Matolcsy György kifejtette, hogy egy vegyes bérszabályozási modellről van szó: a közszférában valóban központi bérszabályozás van, a versenyszektorban azonban nem, hiszen a kormány nem írja elő az ötszázalékos béremelést, csak kéri, a kérése mellé pedig ösztönzőket állít.
A tavalyi évet felidézve úgy fogalmazott: a kormány rendkívüli aggodalommal figyelte, milyen módon képes a magyar gazdaság ezt a "nem mindennapos gazdaságtörténeti fegyvertényt" végrehajtani, vagyis úgy áttérni az első évben az arányos, egykulcsos adórendszerre, hogy ennek nem lesznek vesztesei a munkavállalók között.
Az első év végül egyértelmű sikerrel járt - jelentette ki, majd emlékeztetett arra, hogy 2011-ben a személyijövedelemadó-rendszer módosítása a munkavállalói körben ötszázalékos reálkereset-növekedést hozott, a nettó bérek pedig mintegy kilenc százalékkal bővültek.
A részletekről szólva kifejtette: a gyermeket nem nevelő munkavállalók reálkeresete 0,7 százalékkal, az egygyermekeseké 4,1 százalékkal, a kétgyermekeseké 11,6 százalékkal, a három- és többgyermekeseké pedig több mint 18 százalékkal nőtt.
Mindez nem jelenti azt - hívta fel a figyelmet -, hogy ne lenne néhány száz olyan ember, akik esetében a vélt vagy valós veszteség tény. "Mindenesetre mi most egy olyan rendszert működtetünk, amely legalább a munkavállalók 95 százalékának (...) egyértelműen biztosítja, hogy az arányos, egykulcsos, 16 százalékos adórendszerre történő átállás révén nem járhatnak rosszabbul" - mondta.
Ne felejtsük el azonban, hogy januártól a magasabb keresetűek is 16%-os szja-t fizetnek, ez pedig bőven hozzájárulhatott a nettó bérek jelentős emelkedéséhez (az 5 millió forint éves kereset felett adózok korábban 32%-os kulccsal adóztak ugyanis). A 216 ezer forint alatt keresők jellemzően rosszabbul járnak az új adórendszerrel, hacsak nem kompenzálják őket. A tavalyi keresetek növekedését döntően befolyásolta az állami kompenzáció, elemzők szerint a vásárlóerő így is romlott, sőt 2012-ben a fizetésünk még kevesebbet fog érni.
Vannak, akik rosszabbul járnának
790 ezer feletti azon munkavállalók száma, akik béremelés nélkül rosszul járnak, nagyjából 600 ezren viszont mindenféle kompenzáció nélkül is jól jönnek ki.
A jelenleg hatályos törvények csak felkínálják a bérkompenzáció lehetőségét, de azt nem teszik kötelezővé. A tőkeerősebb munkáltatók - például a szolgáltatás illetve kereskedelem területén dolgozó külföldi láncok - nincsenek rákényszerítve, hogy az adóváltozások miatt kevesebbet keresőket kompenzálják. Őket kompenzálhatja egyénileg az állam, de egyelőre nem tudni, ez pontosan mit jelent.
Beleköthet-e az egykulcsos adóba az IMF?
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) programjaiban résztvevő országok között is vannak olyanok, amelyek egykulcsos, arányos adórendszert alkalmaznak, például Románia, így az ezzel az adórendszerrel kapcsolatos, "Magyarország-specifikus" kifogásokat nem lesz könnyű megfogalmazni - válaszolta a nemzetgazdasági miniszter arra a kérdésre, hogy az IMF-tárgyalásokon lehet-e tárgyalási alap a 16 százalékos, egykulcsos személyi jövedelemadó.
Az ukrán állami vasúttársaság uniós forrásokat is felhasznál a kötöttpályás hálózat korszerűsítéséhez. 
