A vállalkozások világszerte közel 500 milliárd dollárt költhetnek el az illegális szoftverekre telepített vírusok okozta károk elhárítására. Ebből 127 milliárd dollár ment el a biztonságos működés fenntartására és 364 milliárd dollár az adathalászat kivédésére - közölte Microsoft Magyarország a Privátbankárral.
Az egyéni felhasználók, becslések szerint, 25 millió dollárt költöttek tavaly a biztonsági rések felszámolására és 1,2 milliárd órát töltöttek el a káros programok miatt megbénult számítógépeik javításával.
| Ezek az adatok az IDC (International Data Corporation) és a Szingapúri Egyetem (National University of Singapore) közös, „Az illegális szoftver és a kiberbűnözés” című nemzetközi tanulmányából származnak, amelyet 1700 felhasználó, informatikus, vállalatvezető és kormánytisztviselő bevonásával végeztek el Brazíliában, Kínában, Franciaországban, Németországban, Indiában, Indonéziában, Japánban, Mexikóban, Lengyelországban, Oroszországban, Ukrajnában és az Egyesült Államokban. A kutatás eredményeit a Microsoft „Play it Safe” kampánya keretében hozták nyilvánosságra, amely arra irányul, hogy felhívja a közvélemény figyelmét az illegális szoftverek és a netes bűnözés közötti összefüggésre. A Szingapúri Egyetem vizsgálatába bevont, 203 darab, illegális szoftvereket tartalmazó PC 61 százaléka volt fertőzött már az első használat előtt: trójai programok, férgek, vírusok, hacker programok (hacktools), rootkitek és reklámprogramok futottak rajtuk. |
Sokan nem frissítik a vírusirtókat
A tanulmányból az is kiderült, hogy a felhasználók 60 százaléka szerint a vírussal fertőzött szoftverek az adatbiztonságra jelentik a legnagyobb veszélyt, ezt követi – 51 százalék szerint – az illegális tranzakciókból, 50 százalék szerint pedig az emailek, közösségi oldalak, bankszámlák feltöréséből származó kár. Ennek ellenére a megkérdezettek csupán 43 százaléka szokta frissíteni a vírusirtóját, így a többségük továbbra sem védekezik a támadások ellen.
A kormánytisztviselők azt hangsúlyozták, hogy a az ilyen jellegű támadások nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek: bizalmas információk, üzleti titkok tudódhatnak ki, amelyek politikai bonyodalmakat, illetve versenyhátrányt okozhatnak az érintett kormányoknak és vállalatoknak.
Aknamezőn sétálgatni
A hackerek hasznot húzhatnak bármilyen biztonsági résből, amely katasztrofális pénzügyi következményekkel járhat – mondta David Finn a Microsoft Kiberbűnözés-ellenes Központjának vezetője. Ezek a bűnözők a pénzszerzés reményében folyamatosan újabb és újabb módszereket dolgoznak ki azért, hogy betörjenek a számítógépekbe, ahonnan személyes adatokat, jelszavakat, pénzt tulajdonítanak el.
Az illegális szoftver használata ahhoz hasonló, mintha valaki egy aknamezőn sétálna: nem lehet tudni, hogy hol lépünk rá valamilyen csúnya dologra, ám ha ez megtörténik, a rombolás igencsak kiterjedt szokott lenni - mondta John Gantz az IDC kutatási vezetője. A pénzügyi kockázat hatalmas és a következmények a jól működő vállalkozásokat is megroppanthatják. Hozzátette, hogy a legális szoftver hosszútávon kifizetődő, mert nem kell „extra” költségekkel számolni a biztonsági kockázatok miatt.
Legális szoftverekkel védekezhetünk
Az egyetem vizsgálata rámutatott, hogy a bűnözők miként használják ki az illegális szoftver piacot a káros programok terjesztésére. Csak azt tudjuk ajánlani, hogy mindenki használjon megbízható forrásból származó, eredeti szoftvereket a saját biztonsága érdekében – hangsúlyozta Biplab Sikdar, a Szingapúri Egyetem elektromérnök és számítástechnikai szakának professzora.
Az egyéni felhasználók, a kis- és középvállalkozások, vállalatok és állami intézmények egyaránt abban érdekeltek, hogy megbízható forrásból, legális szoftverekkel együtt szerezzék be számítástechnikai eszközeiket.
500 milliárd forintnyi tartozást érinthet a moratórium. 
