Az Országgyűlés későbbi időpontban tárgyalja az egyszer használatos műanyagok betiltásával kapcsolatos törvénymódosítási javaslatot. A leginkább környezetromboló termékek forgalmának korlátozása az uniós kötelezettség mellett a Klíma- és Természetvédelmi Akciótervben is megerősített célkitűzés – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium szerkesztőségünkkel.
Ahogy arról beszámoltunk, kedd délután a kormány nevében Semjén Zsolt váratlanul visszavonta azt a törvényjavaslatot, amely az egyszer használatos műanyagok jövő évi betiltását célozta.
A visszavont javaslat szerint a magyar kormány január elsejétől, az uniós előírásnál korábban vezette volna be az egyszer használatos műanyageszközök (például fültisztító pálcika, szívószál, műanyag tányér és evőeszközök), továbbá az oxidatív úton lebomló műanyagból készült termékek forgalomba hozatalát. Emellett az EU-nál szigorúbb szabályok bevezetését is tervezték. (A törvényjavaslatról itt írtunk bővebben.)
Közbeszólt a koronavírus
Az ITM szerdán kiadott közleménye szerint a kormány teljes mértékben támogatja az egyszer használatos műanyag termékek kivezetése érdekében szükséges technológiaváltást.
„A folyamat lehető leggördülékenyebb megvalósítása céljából a kormány felhívta az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, hogy a tárca folytassa az ágazati egyeztetéseket, és készítsen ütemezést a hatékony végrehajtásról. A gazdaság újraindításának egymásra épülő intézkedései során figyelembe kell venni, hogy a járványhelyzet hatásai következtében számos hazai iparági vállalkozás szorul segítségre abban, hogy lélegzetvételhez jutva stabilizálja működését” - írták.
A közlemény egyúttal megjegyzi azt is, hogy a műanyagok elleni határozott fellépést az európai uniós kötelezettségek teljesítése is sürgeti
Még most sem világos minden
A 2019-ben hozott EU-s irányelv értelmében 2021-től nem lehet forgalomba hozni több egyszer használatos műanyag terméket, azaz már egy ideje tudni lehet, hogy Magyarországon is be kell tiltani ezeket.
A járványhelyzet azonban hátráltatta a közösségi döntéshozatalt, így mindmáig hiányoznak az egyszer használatos műanyagtermékekre vonatkozó előírások és iránymutatások, konkrét példák arra, hogy a kapcsolódó irányelv alkalmazásában milyen termékek minősülnek egyszer használatos műanyagterméknek. E megfontolás különös jelentőségét az adja, hogy a tagállami jogszabályok hatályba léptetéséhez az Európai Bizottság jóváhagyása szükséges – közölte az ITM.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
