Nem is a hálapénz a legnagyobb baj a magyar egészségügyben?

(Fotó: 123rf.com)

A felmérésből kiderül, hogy a megkérdezettek jelentős része nem tud pontosan különbséget tenni az egészségbiztosítás, a balesetbiztosítás, az életbiztosítás és az egészségpénztár intézménye között – hívta fel rá a figyelmet Hídvégi Áron, a Századvég Alapítvány Közvélemény- és Piackutatási igazgatója. A hazai lakosság a biztosítási termékek közül átlagosan négyféle biztosítási terméket ismer, és a háztartások jellemzően átlagosan 3-4 féle biztosítási termékkel rendelkeznek.

Mivel nem vagyunk megelégedve?

A friss felmérés adatai azt mutatják, hogy a megkérdezettek szerint nem a hálapénzzel van a legnagyobb probléma a magyar egészségügy területén. A válaszadók 33 százaléka jelentős problémának gondolja a várólisták hosszát, 27 százalékuk pedig az orvosok és ápolók számának növelését tartja kiemelten fontosnak. A 40 és 60 év közöttiek, az iskolázottak, valamint a magas jövedelműek 74 százaléka is úgy nyilatkozott, hogy adott már hálapénzt egészségügyben dolgozó személynek.

7000 forint a határ

A megkérdezettek 28 százaléka vélekedett úgy, hogy a közeljövőben szándékozik kötni kiegészítő egészségbiztosítást, és 43 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy biztosan nem fog ilyet kötni. A termék iránt a legnagyobb nyitottság a 40 és 49 év közötti, diplomás és magas jövedelműek körében tapasztalható. Az összes válaszadó közül 58 százalék volt az, aki hajlandó lenne havonta, átlagosan közel 6900 forintot fizetni egy széles körben elérhető, kiegészítő egészségbiztosításért, ha az a szabad orvosválasztást, a várakozási idő nélküli ellátást, illetve a betegút megszervezését biztosítaná számára.