A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint négy év csökkenése után 2011-ben a kiskereskedelmi forgalom volumene stagnálást mutatott. Az év során 7 olyan hónap volt, amikor enyhe növekedés volt tapasztalható és 4 olyan, amikor nem érte el a forgalom az előző év azonos hónapjának eredményeit. A forgalom volumene 2009 közepe óta lényegében a 2005. évi szint körül mozgott.
A karácsonyi vásárlások 2011-ben is meglódították a kiskereskedelmi forgalmat
Az országos kiskereskedelmi üzlethálózatban, valamint a csomagküldő kiskereskedelemben 2011-ben 7900 milliárd forint értékű árut forgalmaztak. A kiskereskedelmi eladások 44,5 százaléka élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes-, 18,1 százaléka üzemanyag-, 13,2 százaléka bútor-, műszakicikk-, építőanyag-kiskereskedelmi üzletekben realizálódott; a többi üzlettípus együttes részesedése 24,2 százalék volt 2011-ben. Az év utolsó hónapjában, mely a kiskereskedelemben hagyományosan az év legerősebb forgalmú hónapjának számít, az éves forgalom 10,4 százaléka, 823 milliárd forint realizálódott. A decemberi értékesítés volumene 1,5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek eladásai decemberben lényegi elmozdulást nem mutattak, az év egészében 0,4 százalékkal növekedtek. A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának növekedése folytatódott decemberben, az értékesítés volumene 4,3 százalékkal nőtt, így 2011 egészében 1,1 százalékkal haladta meg az előző évit. 2011 egészét tekintve a legdinamikusabb növekedés az összes forgalomból kisebb súlyt képviselő csomagküldő hálózatban (32,2%) mutatkozott, az internetes értékesítés térnyerése következtében.
Az előző évinél nagyobb volumenű forgalmat értek el az illatszer- (9,1%); a könyv-, újság-, papíráru és egyéb iparcikk- (4,7%); a használtcikk- (3,2%) valamint a gyógyszer-, gyógyászati termék üzletek (0,7%). A bútor-, műszakicikk- és építőanyag üzletek a kiemelkedő december havi bővülés (9,2%) ellenére azonban 2011 egészében (-1,0%) elmaradtak a 2010-es szinttől. Csökkent a forgalom volumene továbbá a textil-, ruházati és lábbeli üzletekben (-3,8%) és az iparcikk jellegű vegyes üzletekben (-0,9%) is.
Emelkedő üzemanyagárak: csökkenő forgalom a kutakon
Decemberben folytatódott az üzemanyagtöltő állomások értékesítésének csökkenése (-4,5%), így az éves elmaradás mértéke 2,3 százalék volt 2010 azonos időszakához képest, többek között az üzemanyagok folyamatos drágulása következtében. Az országos kiskereskedelmi forgalomból továbbra is Közép-Magyarország képviselte a legnagyobb részt, aránya 2011. harmadik negyedévben 35,8 százalék volt. A többi régió egyenként 8,9–12,2 százalékban részesedett a kiskereskedelmi forgalomból. A harmadik negyedévben Dél-Alföldön (1,6%), Közép-Dunántúlon (1,0%) és a Nyugat-Dunántúlon (0,6%) nőtt a forgalom volumene, egy régióban stagnált, a többiben kis mértékben csökkent.
Az EU-ban is stagnált a fogyasztás
Az Eurostat szerint – a naptárhatástól megtisztított adatok alapján – a kiskereskedelmi eladások az Európai Unió 27 tagállamában 2011 decemberében és az év egészében is stagnáltak, az eurózóna országaiban decemberben 1,6 százalékkal, az év egészében 0,6 százalékkal csökkentek az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az országok nem teljes körére rendelkezésre álló adatok decemberben 12 tagállamban bővülést, 10-ben csökkenést mutatnak.
A térség legfejlettebb országai közül az Egyesült Királyságban 6,3 százalékkal, Franciaországban 0,3 százalékkal növekedett, Németországban 0,9 százalékkal csökkent a forgalom volumene. Az európai statisztikai rendszerben a kiskereskedelembe nem számító gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai decemberben már ismét, 2,8 százalékkal növekedtek, éves összehasonlításban azonban 4,5 százalékkal elmaradtak az előző év azonos időszakától.
Éves összehasonlításban 13,6 százalékkal 509 400-ra növelte eladásait az első fél évben a legnagyobb cseh autógyár. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
