Nem minden magyar, ami annak látszik - bírságot fizet a Penny
| Lájkold a Privátbankárt, mi adunk 10 forintot - fogjunk össze együtt a gyerekekért! >> |
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) szerint tisztességtelen gyakorlatot folytaott az üzletlánc, amikor reklámkiadványában úgy hirdetett termékeket magyar termékként, hogy nem volt tekintettel a lehetséges fogyasztói értelmezésre. A vállalkozás 2010. július 1. és 2012. február 28. közötti időszakban nyomtatott reklámújságjában, plakátokon, a nyomtatott sajtóban és egyéb hirdetéseiben egyes termékeit „magyar termék” megjelöléssel reklámozta.
A GVH álláspontja szerint a magyar jelleget hangsúlyozó termékmegjelölés előzetesen rögzített, az egész szervezetre érvényes, következetesen alkalmazott követelményrendszer alapján alkalmazható. Követelmény továbbá, hogy a vállalkozások a rendszereiket a fogyasztói értelmezésre figyelemmel alakítsák ki.
Másként értelmezték a magyar jelölést
A Penny a vizsgált időszakban rendelkezett írásba foglalt kritériumokkal annak eldöntésére, hogy egy adott termék mikor jeleníthető meg a vállalkozás kereskedelmi kommunikációiban magyarnak. Ezen kritériumrendszer kizárólagosan a termék adminisztratív származási helyét tekintette irányadónak a magyar termékként való minősítés szempontjából, amely származási hely fogalom azonban nem azonos a fogyasztói értelmezés szerinti származási hellyel.
A GVH megítélése szerint az átlagfogyasztó alapvetően a magyar alapanyagból, magyar cég által, magyar munkaerő közreműködésével, Magyarországon előállított termékeket tekinti magyar terméknek.
Lengyelország fontolóra veheti a túl alacsony betéti kamatokból származó banki extraprofitra kivetett különadó bevezetését, ha a bankok nem hajlandóak "szilárd" szintre emelni a betéti kamatokat.
Ingatlanpiaci helyzetkép: ahol a rugalmatlanság előnyre váltható
