A KSH háromféle cigaretta árát tartja nyilván adatbázisában, a Multifiltert, a Sopianae-t és a Symphonia nevűeket. Ezek fajtától függően februárban újabb 15-17 százalékkal kerültek többe, mint december végén. A 2010 eleji állapothoz képest pedig 59-73 százalékos volt a drágulás februárig. Hosszú távon vizsgálva, egészen a rendelkezésre álló KSH-adatsor kezdetétől, 1996-tól, pedig durván hétszeresükre-nyolcszorosukra mentek fel az árak. (A pontos szorzók 6,6-8,3.)
Annak fényében tűnik ez különösen soknak, hogy eközben az infláció számításaink szerint „csak” 220 százalék volt, vagyis most valamivel több, mint háromszorosába kerülnek az átlagfogyasztó költései, mint 18 évvel ezelőtt. A cigaretta tehát az infláció közel háromszorosával drágult. Napi 15-20 szál cigarettát elszívni, ami egy közepesen erős dohányos adagja, nagyjából 22-30 ezer forintba kerül havonta, a nettó minimálbér mintegy harmadába, a fizikai dolgozók nettó átlagbérének negyedébe-ötödébe.
Akár adakozhatnál is önként
Amiben nyilván oroszlánrésze volt az adóemeléseknek, amivel szinte minden kormány szívesen él. (Egyébként az EU-s tendenciák is ebbe az irányba mutattak, az EU-is erre ösztönzi tagjait.) A cigaretta kiskereskedelmi árából egy szakértő korábbi előadása szerint 2003-ban még csak 47,5 százalék volt a jövedéki adó, 2009-ben már 57,9.
Egy tavaly októberi MTI-hír szerint pedig már 60 százalék, ami még nem is tartalmazza a világrekorder 27 százalékos ÁFA hatását. Ha azt is beleszámoljuk, akkor 80 (!) százalék volt a cigaretta bolti árának adótartalma ősszel. Tehát veszel cigit egy ezresért, és ebből 800 forint megy az államnak. Majdnem olyan, mintha az Adósságcsökkentő Alapba adakozna valaki önkéntesen.
Kevesebben dohányoznak
Ezzel nem szeretnénk azt mondani, hogy támogatjuk a dohányzást vagy alacsonyabb árakat tartanánk kívánatosnak. Aki nem tud vagy nem akar leszokni, annak most egyre rosszabb. Akinek viszont sikerül abbahagyni, annak sokkal jobb lesz. Reméljük, az utóbbiak egyre többen lesznek.
„2013-ban a felnőtt magyar lakosság 19 százaléka naponta, két százaléka alkalmanként dohányzik, míg 57 százalékuk nemdohányzó. A 2012-es felmérés eredményeihez viszonyítva, a dohányzók aránya 29 százalékról 21 százalékra, míg a naponta rágyújtók aránya 28 százalékról 19 százalékra csökkent” - írja az Országos Egészségfejlesztési Intézet a Dohányzás Fókuszpont oldalon.
Itt az idő leszokni
Az adatok pontossága azonban kérdéses, mivel „egyrészt a felmérésben részvevők száma viszonylag alacsony volt, másrészt a minta demográfiai összetételét tekintve jelentősen eltért a 2012-es felmérés mintájától” – teszik hozzá. De ha csak ennek a fele igaz, az is sok ezer korai halált és rengeteg betegséget, egészségügyi kiadást előzhet meg az országban. Logikus, hogy sokaknál most telt be a pohár, és tavaly látták elérkezettnek az időt a leszokásra. (Más források szerint a feketepiac is hatalmas ütemben bővült tavaly.)
További adalék, hogy egyes adatok szerint az emelések ellenére is a legolcsóbbak közé tartozik a hazai cigaretta Európában. Ám a bérek terén is az utolsók között kullogunk.
(A szerző kilenc éve, két hónapja és 16 napja nem gyújtott rá.)
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
