A magyar fogyasztók többségében bizalmatlanságot kelt az egyes élelmiszerek címkéjéről ismerős adalékanyagok hivatalos neve, holott a hétköznapokban különösebb fenntartások nélkül használják azokat – egyebek közt ez derül ki abból a reprezentatív, országos kutatásból, amely a Coca-Cola Magyarország megbízásából készült el.
Ezt a kettősséget jelzi, hogy a magyar felnőtt fogyasztók egyharmada él abban a (tév)hitben, hogy az otthoni ételkészítés során nem használ élelmiszeripari adalékanyagokat, azaz lehetőleg távol tartja magát az aromáktól, ízfokozóktól, állományjavítóktól vagy térfogatnövelőktől. Ha viszont úgy tesszük fel a kérdést, hogy vanillincukrot, ételízesítőt vagy éppen sütőport szokott-e használni, az derül ki, hogy igen széles körben használatosak ezek az összetevők.
Fogalmatlanak a magyarok
Szemléletes példa minderre, hogy a fogyasztók közel 90 százaléka állítja szilárdan, hogy nem tesz térfogatnövelőt az otthoni sütés, főzés során a süteményekbe, ételekbe. Ehhez képest saját bevallása szerint sütőport (ami bizony egyfajta térfogatnövelő) 80 százalék használ több-kevesebb rendszerességgel. Hasonló a helyzet az ízfokozók terén is: a megkérdezettek közel 70 százaléka gondolja úgy, hogy az ételkészítés során nem veti be ezt az adalékanyagot, ezzel szemben több mint 60 százalék használ leveskockát, húspácot vagy ételízesítőt, márpedig ezek túlnyomó többsége ízfokozó hatású összetevőt is tartalmaz.
Nem félünk az összetevőktől
A fogyasztók többsége – tízből hat felnőtt – elolvassa a címkén, hogy a kiválasztott élelmiszerben milyen adalékanyagok vannak, de túlzottan nem tartanak ezektől az összetevőktől. Azon a skálán, ahol az 1-es jelöli az „egyáltalán nem tartok tőle”, az 5-ös pedig a „nagymértékben tartok tőle” véleményt, 3,4-es átlaggal a leginkább elutasított adalékanyagnak az állományjavítók bizonyultak, míg a leginkább elfogadottnak az édesítőszerek (2,9) számítanak.
Egy, szintén a Coca-Cola megrendelésére készült tavalyi országos kutatás alapján a hazai fogyasztókat vásárláskor az befolyásolja a leginkább, hogy van-e a kiválasztott élelmiszerben tartósítószer. Ennek apropóján ezúttal azt a kérdést is feltették, hogy vajon az üzletekben kapható gyümölcslevek miért állnak el sokáig felbontás nélkül. A válaszadók közel fele – rosszul – arra tippelt, hogy tartósítószereket tartalmaznak ezek a termékek, és csupán tízből hárman tudták jól, hogy az aszeptikus, csíramentes csomagolástechnológiának – és a pasztőrözésnek – köszönhető a hosszú eltarthatóság.
A két ország közti kapcsolatok erősítését várják tőle. 
