Az intézkedés megítélésének vegyes a fogadtatása a lakosság körében. Ezt mutatja, hogy bár a kormánytól kezdve, szakértőkön át, a szolgáltatókig mindenki azt hangsúlyozza, hogy a kormány ármeghatározó szerepének köszönhetően valóban tíz százalékkal mérséklődtek bizonyos közműszolgáltatások költségei, mégis a válaszadók 17 százaléka szerint, egyáltalán meg sem valósul majd a rezsi csökkentése - olvasható a Policy Agenda felmérésében.
Akik szerint ténylegesen csökkenni fognak a lakásfenntartási kiadásaik, azoknál differenciált ennek a mértéke. A többség, 34 százalékuk szerint ennek hatása havonta 1000 forint alatt lesz. További 23% gondolja úgy, hogy 1000 és 2000 forint közötti lesz a kiadások mérséklődése. Érdekes módon 16% gondolja csupán, hogy 3000 ezer forintnál is többet tud megtakarítani ezzel a lépéssel. Ez azért is meglepő, mert ha a fűtést gázzal, vagy távhővel tudják megoldani, és ehhez hozzáadjuk a villanyszámlát, akkor 30.000 forintnál nagyobb havi költséget kapunk. Ez a 10% érvényesülése estén havi 3000 forintnál nagyobb összeget kellene, hogy jelentsen.
Ugyanezt az alacsony lakossági várakozást igazolja vissza, hogy amikor azt kérdeztük a válaszadóktól, hogy a csökkenés a lakhatással kapcsolatos havi kiadásaiknak hány százalékát teszi ki, akkor az abszolút többségük (52%) azt mondta, hogy 1-3%. 26 százalékuk ennél nagyobb, 4-7% közötti csökkenést becsül, 13% pedig 8-10% között várja az árak mérséklődését. Érdekes módon a válaszadók 8 százaléka szerint a tíz százalékos gáz, villany és távhőár csökkenés az ő esetében 10 százaléknál nagyobb mértékben csökkenti a lakásfenntartási kiadásaikat.
Ki mit hárít át a fogyasztókra?
A Magyar Energia Hivatal döntése értelmében a közép- és nagyfeszültségű fogyasztóknál nőtt a villamosenergia-szolgáltatás díja. A válaszadók 85 százaléka szerint ennek hatása megjelenik majd az árakban, azaz emelkedni fog néhány termék, szolgáltatás fogyasztói ára. Csupán 15 százaléka volt a válaszolóknak, aki szerint a verseny hatására nem hárítják át terheiket a cégek az emberekre. Arra a kérdésre, hogy ennek milyen mértékű hatása lesz az árakra, a többség (42%) 4-7 százalékos emelkedésre számít. A válaszadók ötöde szerint ennél nagyobb 8-10 százalékos lesz a drágulás, míg egy jelentős részük szerint (16%) ennek hatása ennél is durvább lesz, és akár 10% feletti mértékben is nőhetnek az árak.
Ki fizeti a révészt?
Megkérdezték a kutatás során, hogy ki állapítja meg véleményük szerint a lakosság által fizetendő gáz- és villanyárat. A válaszok meglepőek, mivel 60% még mindig azt gondolja, hogy a szolgáltatás árát a szolgáltatók határozzák meg. Teszik mindezt annak ellenére, hogy az utóbbi hetek politikai megnyilvánulásai folyamatosan hangoztatták, hogy a kormány döntésének köszönhetően csökken tíz százalékkal a rezsiköltség a legfontosabb szolgáltatások esetében.
A kutatás adatai alapján az látszik, hogy egyelőre kisebb mértékű rezsicsökkenésre számítanak az emberek, mint ami reálisan várható. Ez valószínűsíthetően abból adódik, hogy a válaszadók félnek attól, más ágon mégis csak megfizetik velük ennek költségét. Egyelőre az a kommunikáció sem volt sikeres, hogy a kormányhoz kötődjön az árak mérséklődése, mivel a válaszadók többsége szerint a szolgáltatóktól függ, hogy kinek mennyit kell fizetnie a gázért, vagy a villanyért.
Állítják a voksolást megfigyelő civil szervezetek. 
