|
| Kamu Wizz Air hirdetés |
Tavaly a legtöbb eset június–július között, a nyári szezon közepén történt, ebben az időszakban a felhasználók átlagosan minden harmincadik elektronikus levele adathalász email volt. Mivel a hazai online kiskereskedelmi forgalom 2017-ben közel 1000 milliárd forintot tett ki, a magyar internetezők is egyre inkább ki vannak téve a nemzetközi csaló webáruházaknak, valamint egyéb, idegen nyelven érkező adathalász támadásoknak.
„Az elmúlt időszak jelentősebb hazai adathalász támadásai között volt az egy euróért Wizz Air repülőjegyekkel csábító csalás, amely a Facebookon terjedt, és ahol személyes- és bankkártya adatokat egyaránt elloptak a bűnözők. A nyári szezonban nemcsak a repülőjegyekkel, olcsó utazási lehetőségekkel kecsegtető ajánlatokkal kell résen lennünk: egyre több csaló áruház kínál a nyaraláshoz, kikapcsolódáshoz kapcsolódó termékeket. Legyünk észnél, mielőtt adatokat adunk meg, vagy fizetünk, még ha kis összegről van is szó: a csalók általában pont akkora összegért adják a portékát, amit még sokan nem sajnálnak, ha el is bukják. A meglepetések később jönnek, amikor az ellopott kártyaadatokkal már sokkal nagyobb összegeket emelnek le a csalók a számlánkról” – mondja Solymos Ákos, a QUADRON szakértője.
Hogyan ismerheted fel a hamis webáruházakat?
1. Az első és legfontosabb: az ár túl szép, hogy igaz legyen
Ez a valóságban azt jelenti, hogy milliós fényképezőgépek és objektívek, többszázezer forintos drónok vagy quadok kerülnek egyes oldalakon pár tízezer forintba, míg neves ruha és cipő márkák darabjai párezer forintért megtalálhatóak. Mindezt tetézik a csalók a világon bárhova történő ingyenes házhoz szállítással.
2. Nagyon egyszerű weboldal dizájn
A csalók nem fektetnek sok energiát a webáruház kinézetébe, hiszen a bomba ár úgyis elviszi a figyelmet - és sajnos az áldozatok pénzét is.
3. Gyanúsan túl nagy választék
Legyen szó ruházati vagy műszaki cikkekről, minden márka minden terméke megtalálható az oldalon. Ez irreális, hiszen az elektronikus kereskedelemnek is megvannak a maga méretgazdaságossági szempontjai.
4. A visszafizetési szabályok hiánya, vagy tisztázatlansága
A csaló weboldalak jellemzően másoktól lopják az ilyen szövegeket, vagy annyira általánosak, irreálisak, hogy nem sokra megyünk velük.
5. Hamis, vagy nem létező kapcsolati információk
Létező eset, hogy egy hamis webáruház oldalán egy repülőtér teherportájának a címe volt telephelyként megadva, sőt, előfordult, hogy egy létező személy – egy hasonló termékeket forgalmazó másik cég alapítója volt megadva kontaktnak. Érdemes a címnek utánanézni a Google Maps-en, a kontakt névnek és cégnek pedig általában az interneten.
6. Csak lelkendező és pozitív kommentek és értékelések
Közösségi oldalakon terjedő hamis áruházaknál érdemes kritikus szemmel nézni a visszajelzéseket. Jellemzően hamis profilokról érkeznek lelkendező kommentek, mindenki elégedett, az összes terméket csodálják és magasztalják – ilyen esetben legyünk résen, mert ez nem életszerű.
7. Hamis weboldal cím
A hamis webáruházak vagy egy eredeti termékweboldalhoz hasonló nevet regisztrálnak, kiegészítve valamilyen szóval - például „sales” -, vagy egy-két betű eltéréssel regisztrálják a nevet, amivel könnyen átejthető egy tájékozatlan vásárló. Például a www.michaelkors.com egy eredeti weboldal, de két „r”-rel www.michaelkorrs.com címről már egy hamis, vélhetően vírusos alkalmazás letöltését ajánló oldalra kerülünk.
8. Semmitmondó webcím, gyanúsan olcsó árukkal, hatalmas kedvezményekkel
Gyanús lehet például az „srostore.com” is, ahol közel 90 százalékos kedvezménnyel kínálnak mindent, motorcsónaktól kezdve a golffelszerelésig. Ha ilyet látunk, érdemes az Amazon-on vagy valamelyik megbízható webáruházban leellenőrizni, hogy ott mennyiért adják a terméket, mert csodák nincsenek.
9. Adattisztaság
A hamis weboldalak általában nem foglalkoznak a felhasználói adatok helyességével – hiszen soha nem fognak semmit kiszállítani. Az adatok megfelelőségét egyedül a kártyaadatoknál nézik, amit azonnal le is terhelnek az árucikk árával, azonban szállítás nem történik. Erről tanúskodnak például a scamadviser.com oldalon a hozzászólók panaszai is.
Az eurót délután hat órakor 358,81 forinton jegyezték. 
