A Policy Agenda szerint a 2011-es Széll Kálmán Tervben, és az ennek alapján az Európai Unió számára készített Konvergencia Programban a kormány azt vállalta, hogy rendkívül drasztikus, 120 milliárd forint feletti forráskivonást hajt végre a gyógyszerkasszában. Ez azt jelentette volna, hogy a támogatási rendszer kiadásának (a gyógyszer árához adott támogatás a lakosság számára) és a bevételének (gyógyszergyártók és forgalmazók befizetései) egyenlegében ekkora összeget kellett volna megtakarítani.
A valóságban azonban 78 milliárd forint lett a csökkentés mértéke. Sőt ebből 24 milliárd forint nem is igazi mérséklés, hiszen a kormány az egyik zsebéből (gyógyerkassza kiadásai) a másikba (tételes elszámolás alá eső gyógyszerek) pakolta át ezt az összeget. Így a kabinet a vállalásainál kevesebbet, 54 milliárd forintot tudott megtakarítani.
Hogyan érinti ez a lakosságot?
A gyógyszer-támogatási rendszer bonyolultsága „könnyű terep” ahhoz, hogy a kormány intenzív, célzott kommunikációval elfedje a forráskivonást – írja a Policy Agenda. Egyrészt folyamatos versennyel rákényszeríti a cégeket az ár csökkentésére, aminek következtében rövid időn belül változhat a beteg által kapott legolcsóbb gyógyszer gyártója, neve.
Másrészt a forráskivonást könnyű úgy is tálalni, hogy ez nem megszorítás, hanem egy tudatos lépés ahhoz, hogy rákényszerítsék a cégeket az alacsonyabb árszintű, olcsóbban árult gyógyszerekre, vagyis ugyanaz a termék, szolgáltatás kevesebbe kerül az államnak. A többféle támogatási kulcsok, azokon belüli termékek olyan áttekinthetetlenek, hogy ezt a kommunikációs trükköt könnyű elhitetni a választókkal.
Itt vannak a számok
Valójában mi is történt? A gazdasági válság kezdetekor, 2008-ban az egy lakosra jutó támogatás mértéke 32 448 forint volt. A kormányváltás évében, 2010-ben már 35 721 forint jutott állampolgáronként, majd ez 2013-ra már csak 29 922 forintot tett ki. Ez 16 százalékos csökkenést jelent.
|
| (Policy Agenda) |
A KSH kiskereskedelmi adatai alapján 2010-ben egy főre 40 600 forintot költött a lakosság gyógyszerre, gyógyászati cikkre, míg 2013-ben 45 600 forintot, ami 12 százalékkal magasabb kiadás. Így tehát miközben 2010-hez képest többet költöttünk gyógyszerekre, addig az államtól kapott támogatás egy lakosra jutó mértéke csökkent. Figyelemre méltó, hogy az adatok szerint megnőtt az a típusú gyógyszer, vagy gyógyászati cikk fogyasztása, amely kívül esik az állam által támogatott körön.
Mi történt a környező országokban?
Az OECD adatai alapján megnézték, hogy 2008-hoz képest hogyan reagáltak a Visegrádi-országok kormányai. Eszerint hat százalékkal csökkentette 2008-hoz képest Magyarországon az állam az ilyen jellegű kiadásait, miközben 22 százalékkal nőttek a háztartások ezen a téren jelentkező ráfordításai. Ekkora forráskivonást egyik ország sem hajtott végre, ugyanakkor csak Magyarországon nőttek a lakosság terhei 20 százalék feletti mértékben. Ennek a plusz tehernek 81 százaléka 2010-hez képest keletkezett, amikor is két év alatt (2010-2012 években) 17 százalék feletti mértékben költött többet ezen a területen a lakosság.
|
| (Policy Agenda) |
A kormány reformja az egészségügy területén a gyógyszerkassza kiadásainak szűkítésével kezdődött 2011-ben. Ennek hatására a költségvetés helyzete ugyan mintegy 50 milliárd forinttal javult, de jelentősen megnőttek a lakosság terhei. Az egészségügyi kiadások, nevezetesen a gyógyszerre fordított támogatások csökkentése területén élenjárók vagyunk a versenytársainknak számító Visegrádi-országok között – fejezi be a Policy Agenda.
Egy korábbi orosz szövetségi tisztségviselőt választottak elnökké Dél-Oszétiában, a Grúziától elszakadt, Oroszország által támogatott régióban. 
