Ügyeskednek az élelmiszergyártók - mit érez ebből a magyar édesipar?

Csokoládészökőkút a Magyar Édességgyártók Szövetségének fennállásának 25. évfordulóját ünneplő húsvéti sajtótájékoztatón, 2017.04.06-án. Forrás: Privátbankár.hu/Balkó Rita

A karácsony mellett a húsvétot övező három hónap számít az egyik legfontosabb szezonnak az édességgyártók körében, ugyanakkor Magyarország esetében egy érzékelhető visszaesést tapasztalhatunk ebben az időszakban, vezette fel a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke, Sánta Sándor a szövetség születésnapi sajtótájékoztatóján.

A Nielsen adatai alapján tavaly a magyarok mintegy 3,6 milliárd forint értékben vásároltak 768 tonna csokoládét a húsvéti időszakban, ez a korábbi évhez képest, ez értéket tekintve 7, mennyiség tekintetében pedig 10 százalékos visszaesést jelent az előző évhez képest. Az elnök arra számít, hogy idén is további, szerény csökkenés várható majd a húsvéti szezonban.

Megérzi a pénztárcánk

A mérséklődés hátterében ugyanakkor egy rendkívül pozitív fejlemény áll Sánta Sándor szerint, a boltok polcairól gyakorlatilag teljesen eltűntek a bevonómasszából készült, gyengébb minőségű termékek, emellett az emberek érdeklődése egyébként is a minőségibb csokoládék felé fordult. Az olcsóbb opció kiesésével azonban így mélyebben a zsebünkbe kell nyúlni, ha hódolni akarunk az édesség-éhségünknek, a kakaó és a cukor világpiaci ára mellett a népegészségügyi termékadó (NETA) is felfelé srófolja az árakat, így a vásárlók bár minőségibb termékeket választanak, inkább ritkábban vesznek csokoládét.

A piacban egyébként rengeteg a potenciál, Nyugat-Európában a frissáru-piac mellett az édességek és a snackek generálják a második legnagyobb árbevételt a kiskereskedelemben, a forgalom növekedésének 61 százalékát ez a két iparág adja. Tavaly egyébként a régióban 4,3 milliárd euróval többet költöttek ilyen termékekre a vásárlók, ebből 1,6 milliárd euró ment különböző rágcsákra és édességekre. Ez éves szinten 0,9 százalékos növekedés jelent a térségben, tette hozzá a szövetség elnöke.

Mit eszünk, kinek adunk?

Mindezek ellenére a húsvét mégiscsak húsvét, ez pedig nem lehet teljes néhány csokitojás és figura nélkül. Továbbra is az üreges csokoládényulak a legnépszerűbbek, ezek aránya tavaly is 41 százalék volt, hasonló arányokat várnak 2017-re is, ezt követik a csokoládétojások és a különböző tematikus ajándékcsomagok.

1934-ben még ez számított innovatívnak: akkor előbb sztaniolpapírba, majd porcelánba csomagolták a húsvéti csokoládét, ezzel lett igazi ajándékkülönlegesség. Forrás: Privátbankár.hu/Balkó Rita

Utóbbiak népszerűsége az elmúlt két évben látványosan növekedett, vélhetően az kedvező ár-érték aránynak köszönhetően: 2500-5000 forintért már egészen tekintetes mennyiségű és minőségű csokoládét, plusz valamilyen játékfigurát tudunk vásárolni, ez rendkívül népszerű a családosok körében. Egy család átlagosan öt figurát vásárol a szezonban, és jellemzően a gyerekeket, unokákat lepjük meg vele - a házastársra csak minden második vásárló gondol a húsvét alkalmával.

Élelmiszerbotrány: minket és érint?

A Privátbankár.hu kérdésére válaszolva Sánta Sándor elmondta: bár a piac jelenleg 85 százalékát importtermékekkel látják el, így a hazai gyártók mellett valóban elsősorban a külföldi márkák termékeivel találkozhatunk a boltokban, a Nébih által elvégzett vizsgálat érdemben nem érintette a magyar édesipart. Hozzátette: egyszerűen költséghatékonysági okokból nem lenne érdemes egy nagy gyárnak átállítania az üzemet más alapanyagokra vagy mennyiségekre. Amit ugyanis ezeken megspórol, azt később a logisztika és a gyártósor újrakalibrálása kamatostul elviszi, fűzte hozzá.

25 év nehézségei: gyárbezárás, különadó

A szövetség immár 25. születésnapját ünnepli május 12-én, a 12 alapító gyárból azonban csak egy működik jelenleg is változatlan vezetésben és formában, a TUTTI  - a többieket mind felvásárolták, vagy szép apránként felszámolták az idők során. Sánta Sándor elmondása szerint az édességgyártás nagyjából 20 évig zökkenőmentesen működött Magyarországon, 2011 óta azonban több problémával is szembesülniük kellett, ami rugalmasságot és mindenekelőtt innovációt követelt az iparágtól.

Ezek közül az egyik a 2011-ben bevezetett népegészségügyi termékadó (NETA), ami az elnök szerint hátrányosan érintette az édesipart, a magas plusz adó bevezetése ugyanis versenyhátrányt teremt a piacon (még ha ez rendkívül sok bevételt is hozott az államnak, erről korábban itt írtunk bővebben). Egy másik fejtörést a 2013-ban, egyik elsőként Európában Magyarország bevezette TFA rendeletet, azaz a termékek transzzsírsav tartalmának szabályozása okozott. Ez a változás szintén nem volt könnyű, hiszen technológiai újítások és beruházások voltak szükségesek hozzá, viszont példás gyorsasággal és együttműködően sikerült megvalósítani, így már több éve nincsenek TFA tartalmú termékek a hazai piacon, mondta el Sánta Sándor.

Forrás: NAV

Jelenleg a cukormennyiség szabályozásáról zajlanak tárgyalások - ezt egy megállapodás értelmében 2020-ig 10 százalékra kell csökkenteni a termékekben -, a piacon megjelent különböző "mentes" termékekkel azonban a gyártók már előre igyekszenek felvenni a versenyt, fűzte hozzá az elnök. Ezt egyébként külön segíti, hogy változott a magyar ízlés: míg két évvel ezelőtt az étcsokoládé nem örvendett különösebb népszerűségnek, ma a lakosság egyharmada ezt jelölte meg kedvencként - márpedig ezek az "igazi" csokik, amikben nincs hozzáadott cukor és édesítő.

Merre tartunk?

A szövetség elnöke szerint az egyik fő trend továbbra is az egészségesebb termékek felé történő nyitás lesz, hiszen ennek jogszabályi követelményei is vannak. A bevonóból készült termékek kikerülése egyértelmű győzelem az édesipar számára, a jövő pedig a különböző egészségesebb  termékekben (cukor-, glutén-, laktózmentes termékek, paleo, bio édességek), valamint a különleges csomagolásokban és a modern megközelítésekben rejlik. Az alkohollal töltött termékek és a különböző ajándékcsomagok népszerűsége határtalanul tör előre, a gyártási technológia fejlődésével pedig bőven van még innováció a csokoládégyártásban. Csak győzzük kivárni.