A GVH a fogyasztói csoportok szervezésével 2010 vége óta foglalkozó Optimum Holding Kft.-vel és Creditswiss Kft.-vel szemben azért indított vizsgálatot, mert a vállalkozások nyomtatott sajtóban 2010 novembere és 2011 áprilisa között megjelent hirdetéseivel kapcsolatban feltételezhető volt, hogy a fogyasztók számára valótlan tájékoztatást nyújtanak az általuk kínált szolgáltatásról. Mivel szerződés alapján a fogyasztói csoportok szervezésével kapcsolatos tevékenység ellátásához szükséges irodahelyek bérlését és működtetését, a reklámtevékenységet, az üzletkötők felvételét és oktatását, valamint a szerződéskötések lebonyolítását a Kalomuna Credit Kft. végzi mindkét vállalkozás részére, a GVH eljárása kiterjedt a Kalomuna Credit Kft. magatartásának vizsgálatára is.
Eljárásaiban a versenyhivatal többek között azt vizsgálta, hogy az elsősorban az átlagosnál jóval kiszolgáltatottabb helyzetben lévő, jellemzően anyagilag megszorult, a hitelintézetek banki szolgáltatásaiból kirekesztett fogyasztókat (például BAR-listásokat, nyugdíjasokat, alacsony jövedelemmel bejelentett egyéni vállalkozókat) célzó hirdetések, tájékoztatások alapján az azokkal találkozó személyek tisztában lehettek-e a fogyasztói csoport konstrukció lényeges elemeivel.
Elhallgatott tények
A hirdetések vizsgálatát követően a GVH mindhárom vállalkozás esetében megállapította, hogy a fogyasztók részére nem, vagy nem egyértelműen adtak információt a fogyasztói csoportok lényeges tulajdonságairól. Többek között arról, hogy az adott szolgáltatás nyújtására belső hitelezéssel (a tagok befizetéseiből, és nem a fogyasztói csoport szervezője által biztosított pénzügyi alapból) kerül sor, meghatározó a szerencseelem léte (előtörlesztés vállalása alapján dől el, ki az a szerencsés, aki adott hónapban vásárlói joghoz juthat) és arról a körülményről, hogy a fogyasztó nem a szerződéskötéskor, hanem később, akár évek múltán juthat a vásárlási joghoz, s ezáltal a megszerezni kívánt dologhoz.
A nyomtatott sajtóban megjelent tájékoztatásokból nem derült ki az sem, hogy a fogyasztói csoport tagjai nem pénzhez, hanem vásárlói joghoz jutnak, illetve hogy az ennek elnyerését biztosító előtörlesztés vállalása esetén a megszerezhető vásárlói jog értéke arányosan csökken. A részvétel költségeivel kapcsolatos tájékoztatás is megtévesztőnek minősült, mivel nem utaltak arra a hirdetések, hogy a feltüntetett havi „törlesztő részletek” mellett egyszeri regisztrációs díj és havi rendszerességgel megbízási díj is fizetendő.
Hatmillió körül a maximumbírság
A Gazdasági Versenyhivatal mindhárom vállalkozás esetében megtiltotta a vizsgált és kifogásolt tartalmú tájékoztatások további megjelentetését. Ezen kívül az Optimum Holding Kft.-t 808.367 Ft, a Creditswiss Kft. -t 5.000.000 Ft, a Kalomuna Credit Kft.-t pedig a két eljárásban összesen 155.200 Ft bírság megfizetésére kötelezte. A maximális összegű vagy ahhoz közeli bírság kiszabását indokolta, hogy a jogsértő hirdetések, reklámok közzététele több hónapon át zajlott, azok a fogyasztók széles körét érték el, a kommunikációval megcélzott, illetve elért fogyasztói kör részben az átlagosnál kiszolgáltatottabb személyekből áll, akik számára a fogyasztói csoportba történő belépés egy hosszú távú (5-25 éves) elkötelezettséget jelentő jogviszonyt teremt. Enyhítő körülményként vette ugyanakkor figyelembe a GVH, hogy a fogyasztók a szerződés megkötéséig további információkhoz juthattak a fogyasztói csoport működésével kapcsolatban.
Figyelik a fogyasztói csoportokat
Az elmúlt években több versenytanácsi és bírósági döntés született a fogyasztói csoportok népszerűsítését érintő kérdésekről. Ezek egybehangzóan kimondják, hogy a reklámoknak ki kell térniük e sajátos vásárlási társulás lényeges elemeire, sajátosságaira, hiszen a reklám akkor felel meg a hiteles és pontos tájékoztatásnak, ha abból megismerhető a konstrukció egyedisége.
A vállalkozásoknak tehát az előtakarékossági jelleget kiemelve és a fogyasztói igény jövőbeni, de előre meg nem határozott időben történő kielégítését is hangsúlyozva kell a figyelemfelkeltő tájékoztatást közzétenni. Így jogsértést eredményez, ha a hirdetés nem utal a szerencseelemre, valamint arra, hogy a fogyasztó akár több év (esetenként 25 év) után juthat a kívánt termékhez. Szintén jogsértő, ha a reklámban felvázolt tevékenység a használt szavak és kifejezések hétköznapi életben elfogadott jelentése alapján egy lényeges tulajdonságaiban eltérő szolgáltatással, a hitelnyújtással azonosítható.
A lex MBH-4iG az Alkotmánybíróság előtt. 
