A felmérés azt is kimutatta, hogy bár a magyarok többsége tisztában van a hamis árucikkek által okozott társadalmi és gazdasági károkkal, mégis növekedett az ilyen termékeket vásárlók aránya a teljes lakosságon belül.

A NAV egy korábbi fogása.

Évek óta egy szűk sávban mozog (13-18%) a hamis terméket az elmúlt évben legalább egyszer vásárló magyarok aránya a teljes lakosság körében, de az idei felmérésben ez az arány az eddigi legmagasabb értéket érte el 18%-kal, derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a Tárki legfrissebb közös kutatásából. Ugyanakkor az egyes termékcsoportok esetében nagyon különböző arányszámokkal találkozhatunk.

Ha jól néz ki, mindegy honnan jön?

A „legnépszerűbb” termék idén is a hamis ruha volt: a válaszadók 20 százaléka vásárolt hamis ruhaneműt, ami 3 százalékpontos emelkedést jelent 2014-hez képest. Hamis parfümöket csak 5 százalékuk, hamis gyógyszereket 3 százalékuk, míg hamis CD-t vagy DVD-t összesen 2 százalékuk vásárolt. A hamis illatszerek kapcsán nem történt változás tavalyhoz képest, míg a hamis gyógyszerek esetében 2 százalékponttal nőtt a fogyasztók aránya, az adathordozóknál viszont ugyanennyivel csökkent 2014-hez viszonyítva.

Letöltések

Idén a válaszadók összesen 10 százaléka vallotta be, hogy valaha nézett, illetve hallgatott illegális tartalmakat. A filmek esetében azonban a tavalyi 14-ről 10 százalékra csökkent azok aránya, akik legalább egyszer letöltöttek filmet az elmúlt egy évben, míg a zeneletöltés esetében ez az arány egy év alatt 15-ről 9 százalékra esett vissza. Az illegális könyv és szoftver letöltések tekintetében viszont nem történt elmozdulás a tavalyi 5 százalékos arányról. Ugyanakkor fontos tanulsággal szolgál az a tény is, hogy a legális letöltési lehetőségek ismertsége a folyamatos emelkedést követően a 2014-es 70 százalékról idén 59 százalékra esett vissza.

Az a fontos, hogy olcsó

A tanulmányból az is kiderül, hogy tízből hét magyar egyszerűen csak azért vásárolt idén hamis árucikkeket, mert „olcsó volt”. Azonban termékcsoportonként nagyon eltérőek a vásárlók jellemzői: a hamisított ruházati termékek, illatszerek és élelmiszerek fő vásárlói többnyire 40 évesnél fiatalabbak, alacsony iskolázottságúak és nagyon kevés a jövedelmük, a hamisított CD, DVD és a számítógépes programok tipikus vásárlói pedig a fiatal budapesti iskolázott férfiak.

A NAV egy korábbi fogása.

A hamis gyógyszerek vásárlásában nem elsősorban az alacsony ár játszik kulcsszerepet, hanem sokkal inkább a fogyasztónak az a „tapasztalata”, hogy „nem volt gond annak minőségével”. Érdekes módon annak ellenére is vásárolnak ilyen termékeket a magyarok, hogy 2015-ben már a lakosság 60 százaléka találkozott a gyógyszerhamisítás veszélyeivel foglalkozó hirdetéssel. Ugyanez az arány 2014-ben még csak 26% volt, vagyis radikálisan megemelkedett a lakosság körében a probléma ismertsége.

A 2009 óta évente elvégzett kutatásból az is megállapítható, hogy a magyar fogyasztók meghatározó többsége tisztában van a hamisítás által okozott gazdasági és társadalmi következményekkel: 70 százalékuk szerint a hamis termékek komoly károkat okoznak a költségvetésnek. Emellett minden második ember gondolja úgy, hogy a hamisítás miatt munkahelyek szűnnek meg.

Ennek is köszönhető, hogy a magyarok 60 százaléka szerint az, aki hamisítványt árul, bűncselekményt követ el. Emellett 59 százalékuk a jelenleginél szigorúbban büntetné a hamisítókat, de a válaszadók egynegyede még a hamis termékek vásárlóit is felelősségre vonná. Több mint 60 százalékuk szerint a hamisítás elleni küzdelem legeredményesebb megoldása a hamisítók gyakoribb és hatékonyabb ellenőrzése lenne.