2014. december 13-án hatályba lép a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011 számú EU-rendelet. A szabályozás minden tagállam élelmiszer-vállalkozására és hatóságára közvetlenül, minden további tagállami átültetés nélkül alkalmazandó. Az élelmiszerlánc minden szintjén és a végső fogyasztóknak szánt valamennyi élelmiszerre vonatkoznak az új előírások- figyelmeztet Torsten Braner, a Taylor Wessing e|n|w|c nemzetközi ügyvédi iroda jogásza.
1,2 milliméter a legapróbb betű
A rendelet szerint kötelezően előírt információkat (pl. megnevezés, összetevők, nettó mennyiség, szavatossági idő stb.) jól látható helyen, egyértelműen, jól olvashatóan kell feltüntetni, előrecsomagolt élelmiszerek esetében közvetlenül a csomagoláson vagy az arra rögzített címkén. A kötelező adatok feltüntetésekor a betűméret magassága nem lehet kisebb 1,2 mm-nél.
A jövőben továbbá nem lehet majd azt a benyomást kelteni, hogy egy termék egy meghatározott alkotóelemet tartalmaz, miközben azt valójában egy másik összetevővel helyettesítették (pl. műsajt).
Jó hír az allergiásoknak
A rendelet tartalmaz egy listát is az allergiát okozó összetevőkről és alkotóanyagokról, melyeket az élelmiszer összetevőinek felsorolásában az adott anyag rendeletben szereplő egyértelmű megjelölésével kell feltüntetni, és amelyeket olyan szedéssel – pl. betűtípussal, stílussal vagy háttérszínnel – kell kiemelni, amely azt egyértelműen elkülöníti a többi összetevőtől.
Nincs dinoszaurusz alakú pulykamell
Torsten Braner rámutatott: a fagyasztott hús vagy hús- és halkészítményeknél a rendelet hatályba lépését követően a termék első fagyasztási időpontját is meg kell adni. Emellett annak érdekében, hogy a jövőben elkerüljék a fogyasztóknak az élelmiszer összetételéből adódó megtévesztését, mindazon húskészítmények és halászati termékek jelölésén, amelyek ugyan azt a látszatot keltik, hogy egy teljes darab húsból vagy halból állnak, de valójában több darabból (törmelékhúsból) készültek, a gyártóknak a jövőben fel kell tüntetniük a „darabokból formázott hús“, ill. „darabokból formázott hal” megjelölést.
Továbbá az eddig csak a marhahúsnál kötelező eredet-megjelölést a sertés-, juh-, kecske-, és baromfihúsra is kiterjesztik a jövőben. Ez az eredet-megjelölésre vonatkozó kötelezettség viszont csak 2015. április 1-től érvényes – fűzi hozzá a szakjogász.
Tudni fogjuk, mi mennyire hizlal
2016. december 13-tól minden előrecsomagolt élelmiszeren szerepelnie kell a tápértékjelölésnek, amelynek legalább a termék energia-, zsír- és telített zsírsav-, szénhidrát-, cukor-, fehérje- és sótartalmáról tájékoztatást kell adnia. A rendelet részletes előírásokat tartalmaz ezen tápértékjelölések formai és tartalmi megjelenítését illetően.
Nem kell kidobni a régit, de észnél kell lenni
Fontos felhívni a figyelmet arra is, hogy a rendelet követelményeinek mindenkori hatálybalépése előtt forgalomba került vagy megjelölt, de a rendelet követelményeinek nem megfelelő élelmiszereket az adott készletek kimerüléséig továbbra is értékesíteni lehet. Minden egyéb élelmiszer további forgalmazása esetén, amelyek nem felelnek meg az élelmiszerek jelöléséről szóló rendeletnek, az élelmiszervállalkozásokat a felügyelet tetemes pénzbírsága fenyegeti. Ez azonban elkerülhető, ha az élelmiszervállalkozások alaposan felkészülnek a rendelet előírásainak betartására. Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek ezt még nem tették meg, érdemes mielőbb cselekedni – javasolja a szakjogász.
Erre a névre neveznék át az M1-es metróvonal „Bajza utca” megállóját Kovács Gergelyék. 
